Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005)

TANULMÁNYOK - Halász Csilla: Az egri főkáptalan hiteleshelyi tevékenységének utolsó korszaka (1821-1887) • 79

Megerősítésnek szerepelnie kellett az eredeti okleveleken is, példa rá: „Ezernyolcszáznegyvenhetedik esztendő augusztus 28-ik napján az egri fő székeskáptalan előtt személyesen megjelenvén Nemes Szalay Istvánnak neje Illik Monica, valamint maga Szalay István is ezen előttünk egész kiterjedésben felolvasott és általuk élő szóval is megerősített örök bevalló levelet adtak be." Majd ezután két kanonok aláírásával hitelesítette az oklevelet. Az előzőekkel ellentétben a beiktatási parancsok végrehajtásáról szóló tudósításoknál a következő forma szerepel befejezésként: „A fellyebb leírt bevezetésnek és beiktatásnak rendjét tehát a jelen volt szomszédok és határosok, úgy a magokat jelentő, s a Törvényes ítélő Királyi Tábla eleibe idézett s kihívott ellentmondók neveivel együtt legfelül tisztelt Császári és Apostoli Királyi felséged eleibe ezennel legmélyebb alázatossággal terjesztjük.'''' Az okleveleken mindig kétféle dátum szerepel, az egyik a levél keletkezésének, míg másik a káptalani hitelesítés időpontját jelöli. A XVIII. század elején kezdik bevenni a dátumformulába a kelet helyét is,

168 és ez az egri főkáptalan vizsgált okleveleiben is így szerepel. A dátumot mindig egyházi ünnepekhez kötik, de emellett a még latin nyelvű szövegekben a hónapok latin neveivel találkozhatunk. A magyar nyelvű befejezéseknél is megmaradnak egy ideig az egyházi ünnepekhez igazodó időpont megjelölés, de ehhez már a hónapok magyar nevei kapcsolódnak. Egy teljes dátumozási forma magyarul: „Költ Egerben, Húsvét utáni első vasárnapot megelőző és Szent György havának második napjára eső szombaton, urunk születése után ezemyolcszázötvenharmadik esztendőben". 1854-ben visszatérnek a hónapok latin elnevezéseivel történő dátumozásra, egy oklevélnél fordul elő, hogy e mellé még hozzáteszik az egyházi ünnepet is.

170 1861-től az időpont meghatározásánál csak a nap, hónap és az év szerepel. Az egyházi dátumok mellé mindig kiírták azt is, hogy a hét melyik napjára esett a hitelesítés időpontja. Ezekből megállapítható, hogy az egri főkáptalan hétfőtől vasárnapig végezte hiteleshelyi tevékenységét. A keltezés után sorolták fel a hiteles hely tagjait (méltóság-felsorolás series dignitatum), tisztségük szerinti sorrendben, vagyis a nagyprépost nevével kezdték és végén mindig a káptalanhoz utoljára csatlakozó mester- vagy iskoláskanonok állt. Egy oklevél író volt, aki nem írta le a teljes névsort, de ő is mindig utalt arra, hogy a jegyzőkönyv melyik levelében és hányadik oldalon található Például: HML XII-l/b/110. 246. HMLXII-l/a/7:47. PAPP László, 1936.88. Például 1853. ápr. 2. -Prot. YY:387. 1854. aug. 9. -Prot. YY:389. 105