Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Kozma György: Megérkezni Egerbe... Márai Sándor egri kapcsolatai • 71

miképpen három év előtti utolsó útja is ide vezetett -, s a városban mély béke fogadja. Egy évvel később, 1947-ben Eger már régi barlang Márai számára, d menekülés kipróbált búvóhelye. Ismét érzi azt a különös békéi, amivel a város megajándékozza, mely várost egyben tunyának és ravasznak nevez. S az író megfigyelése szerint Eger buja, ,jnint mindig a barokk, de bujaságát borba ölte és katolicizmusba, mint végül mindig a barokk". Ekkor - tehát 1947 őszén - járt Márai életében utoljára Egerben. Már 1946-ban lett volna lehetősége Svájcba utazni, de érzékenysége miatt nem kért útlevelet. Feljegyzése a nyers okokról tudósít: „a svájci követség elküldte a vízumot. Felmegyek a hivatalba és megköszönöm figyelmüket, csodálkoznak, miért nem megyek Svájcba? - s talán csakugyan őrültség és könnyelműség, hogy nem megyek; tálcán hoznak mindent, az utazást, a költségeket, a vízumot, a jó szállodát, a békét, a legnemesebb élményeket, színházat, okos emberek társaságát. De nem bírok elmenni, nincs erőm a megalázó procedúrához, ami az útlevélszerzéshez kell; vagy, ha ezt el akarom kerülni, kérnem kellene a mai hatalmasoktól valamilyen segítséget; s ezt úgy megvetem, hogy inkább itthon maradok. Az angol hölgy, aki délután barátokkal meglátogat, nem érti ezt a problémát; ha Angliában ma valaki utazni akar, leküld Cookhoz két fényképet, egy személyazonossági igazolványt és tizenöt shillinget, s két nap múltán Cook a jeggyel együtt lakására küldi az útlevelet. Erről van szó; ezt kell megvárni, vagy valami hasonlót; s ha ez nincs, vagy nem lesz, inkább itt dögölni meg. "

10 1948 szeptemberében azonban - egy Svájcban megrendezett írótalálkozó alkalmával - családjával együtt elhagyta Magyarországot, aminek földjére - bár 1956-ban nagyon közel volt hozzá - többé soha nem lépett. Jelen dolgozat célja Márai Egerrel kapcsolatos írásainak - a Napló sorozatban megjelent részletek, az eredetileg mellőzött, az író halálát követően azonban Ami a Naplóból kimaradt címmel kiadója által publikált részek, valamint egyéb helyütt: akár kötetben, akár időszaki periodikában nyomtatásban megjelent bármilyen műfajú irodalmi alkotás - összegyűjtése és közzététele. Az ötlet régebbi keletű, ugyanis miután a Chicagóban élt Szamos György, nyugalmazott antikvárius az Amerikai Magyarság 1991. szeptember 14-én és 21-én megjelent számaiból származó két, az 1947-es Naplóból kimaradt, egri vonatkozású feljegyzéseket tartalmazó újságkivágatot szeptember 23-án[!] kelt levelének mellékleteként Egerbe küldte, az 1943-as Napló bejegyzéseivel együtt lényegében a két legterjedelmesebb dokumentum már rendelkezésünkre állt. Ehhez sikerült később újabb, témánkba vágó naplórészletet illesztenünk, illetve Mészáros Tibor - Márai bibliográfusa - segítségével egyéb forrásokat találnunk.

11 Végül újraMÁRAI Sándor, 1991. a. 282. Mészáros Tibornak a cikkek bibliográfiai adatainak átadásával tett értékes segítségét köszönjük! 76