Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Cseh Zita: Eger város Forradalmi Nemzeti Tanácsa az 1956-os forradalomban • 115

kozottsággal számolt be a volt állampárt viselt dolgairól.

31 Nem adott a kommunistáknak segítséget a rendőrség megszervezéséhez, illetve a fogva tartott funkcionáriusok kiszabadításához sem. Erre a város prominens kommunistái felkeresték az alakulat Gödöllőn állomásozó parancsnokságát, ahonnan a helyzet tisztázására Egerbe érkezett egy szovjet vezérőrnagy, s leváltotta a renitenskedő városparancsnokot.

32 Az új elöljáró mellé már egy kommunistahü egri tolmácsot adtak. Kiszabadíttatta a fogva tartott páltfunkcionáriusokat és szovjet katonai biztosítással megkezdődtek az MSZMP első városi, járási, megyei értekezletei, végül elkezdődhetett a karhatalom zavartalan szervezése is. Az új szovjet katonai parancsnok állítólag kijelentette: a kommunisták feladata a tömegek bizalmának visszaszerzése, abban ők már nem tudnak segíteni. A szovjet katonai parancsnokság kérésére a november 12-i forradalmi tanácsülésen pontosították a tagság létszámát, amelyet úgy oldottak meg, hogy minden küldöttnek hoznia kellett egy megbízólevelet a munkahelyéről. A szovjet városparancsnokság egyébként kifogásolta, hogy kevés a munkás a szervezetben. Megjegyzendő, hogy még Rákóczi Lajos sem ismerte a forradalmi tanács pontos összetételét, mert az elnökség átvételekor nem kapott névsort. Ezen az ülésen már jelen volt Bíró József kormányösszekötő

33 is, aki felhívta a figyelmet, hogy a forradalmi tanácsok nem törvényes szervezetek, meg kell őket szüntetni, de akik támogatják a kormányt, azok részt vehetnek a „régi-új" tanácsok működésében. A kormányösszekötő közlése kapcsán vita, illetve tanácstalanság támadt, majd úgy döntöttek, hogy egy 6 tagból álló küldöttséget menesztenek a kormányhoz, hogy személyesen tárgyaljanak a felmerült problémáról. A küldöttség végül nem ment el, mert úgy gondolták, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen a forradalmi tanácsok működésének egyértelmű szabályozása. Mindenesetre Putnoki Lászlót megkérték, hogy ha Budapesten jár, akkor érdeklődjön a forradalmi tanácsok felől. Megoldásként szóba került, hogy a megyei tanács munkástanácsa választásokat hirdet, s a települések küldötteiből így szervezik újjá az államigazgatást. Abban is megállapodtak, hogy azokat a tanácsi funkcionáriusokat, akiket a forradalom idején elküldtek, azokat nem választják újra, de akik megbízhatónak bizonyultak, azok maradhatnak. Korrekt tájékoztatásában nagy szerepet játszott az a tolmács, akit a főiskola bocsátott rendelkezésére. Poljakov ezredest egri tevékenységéért állítólag a Szovjetunióban felelősségre vonták, de az ezzel kapcsolatos dokumentumok eddig feltáratlanok. A területi közigazgatás ideiglenes irányítását és felügyeletét ellátó kormányösszekötői hálózat létrehozásáról legelső, 1956. november 7-i ülésén határozott a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A testület döntése értelmében a megyei tanácsok és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai mellé kormányösszekötőket neveztek ki, akik fő feladatul a kormány intézkedéseinek helyi végrehajtását kapták. Heves megye kormányösszekötője Bíró József volt. 131