Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Cseh Zita: Eger város Forradalmi Nemzeti Tanácsa az 1956-os forradalomban • 115
A Kádár-kormány egyébként első, november 7-ei ülésén intézkedett az október 23-a előtti államigazgatási szervek (többek között a tanácsok) visszaállításáról, és ezzel párhuzamban a forradalmi bizottságokat megfosztotta munkáltatói intézkedési joguktól, majd pár nappal később működésüket jogszabályban is rendezte. Ezáltal a jogkörük - az eléggé körül nem határolt - tanácskozó testületként működő tanácsadói szerepre korlátozódott. A kormány november 13-i ülésén a munkástanácsok működéséről is rendeletet hozott, amelyben a munkásönkormányzat szerveiként engedélyezte a munkástanácsok működését, és elrendelte újbóli megválasztásukat a munka felvétele után. A másnap megalakult Nagy-budapesti Központi Munkástanács a kormány ellenzékeként kezdett tevékenykedni, erősítve a kettős hatalom fennmaradásának a lehetőségét. Ebben a helyzetben érthető, hogy Egerben is igen kaotikus állapotok uralkodtak a közigazgatás területén. Teljes bizonytalanság uralkodott a „régi-úf\ forradalmi" tanácsok személyi összetételét, hatáskörét illetően. A források tanúsága szerint november közepén (a dokumentumok november 15-e körüli időpontot jelölnek) a városi forradalmi tanácsot, amelyen kb. 15en voltak jelen, feloszlatták, s átvette a hatalmat a „régi-új"" városi tanács. A döntés ellen zúgolódtak ugyan a tanácstagok, de végül is jóváhagyták azt. Az üzemek, munkahelyek forradalmi tanácsai azonban nem nyugodtak bele a döntésbe, s november végén kísérletet tettek a forradalmi tanács újjászervezésére. November 26-án az elégedetlenség miatt az üzemek küldöttei összegyűltek a városi tanács kultúrtermében. Ambrus László beszámolót tartott a munkástanácsok működéséről, majd réteg forradalmi szervezetek (munkás, paraszti és értelmiségi tanács) létrehozására tett javaslatot. A szovjet katonai városparancsnokság (ekkor már Makienko az új városparancsnok) igen cinikusan viszonyult a kezdeményezéshez: ha ez a nép kívánsága, akkor hozzák létre a forradalmi tanácsokat, legfeljebb majd a működésüket nem engedélyezik. 34 Ilyen körülmények között alakult meg a paraszt, értelmiségi és munkástanács, melyből létrejött a városi munkástanács. Tagjai: Bíró Lajos főiskolai tanár, Baranyai Ferenc ügyész, Ambrus László mérnök, Balogh György főiskolai tanár, Rákóczi Lajos agronómus. A politikai helyzet radikalizálódása miatt azonban a forradalmi tanácsok sem külön-külön, sem együtt érdemi tevékenységet nem folytattak. Az elkövetkező napok dogmatikus párt és kormányzati megnyilvánulásai lezárták a november 4-e utáni átmeneti időszakot. December első napjaiban ülést tartott az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága, ahol az októberi eseményeket immár egyértelműen ellenforradalminak minősítették, majd december 9-én a kormány törvényen kívül helyezte a területi munkástanácsokat. A kormány merev álláspontja komoly ellenálláshoz és országos sztrájkhullámhoz vezetett. Az ország különböző pontjain tiltakozó megmozdulásokra került sor és a Történeti Hivatal V-142175 Rákóczi Lajos kihallgatási jegyzőkönyvei. 132
