Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Kozma György: Megérkezni Egerbe... Márai Sándor egri kapcsolatai • 71
Ha tudnák, milyen másféle a kaland, melynek gyanús visszfényét az írók homlokán látni vélik! Ez a kaland nem más, mint a kényszermunka egy neme. Órarend. A legszigorúbb napirend. A társaséletnek, étkezésnek, igen, a nemi életnek is az írás szolgálatában való szabályozása. Reggeltől estig előkészület arra a másfél, legföllebb két órára, mikor dolgozni tudok. Gyümölcsöt azért eszem, hogy dolgozni tudjak, - holott nem szeretem, - bort azért nem iszom, hogy dolgozni tudjak -, holott szeretem. Olyan takarékosság az idővel, mely véges, - míg a feladat végtelen, - melyet nem érthet meg senki, aki nem ismeri ezt a parancsot. Nő vár? Várjon. A világ vár? Várjon. Az irtózat ez. De erről nem tudnak." Feljegyzései bepillantást engednek olvasmányaiba, ezekhez kapcsolódó gondolataiba, kritikai megjegyzéseibe, s némiképp itt készülő írásaiba is. Szeretett Egerbejönni, szeretett Egerben tartózkodni, amiről több fennmaradt naplóbejegyzése, cikke tanúskodik. Ezekben leírja kedves egri helyszíneit: a szállodát, amelyben majd minden alkalommal megszállt, az Érsekkertet, az egri fürdőket, Gárdonyi Géza lakhelyét és sírját, a templomokat, az utcákat, a várat, a borospincéket, felvázolja a város korabeli jellegzetes alakjait, bemutat néhány Egerben történt eseményt, s mindenekelőtt hangulatot fest a török időket idéző hajdani városról, érzékeny megfigyelései alapján finom megállapításokat tesz. Márai - aki 1900-ban született - 38 éves korára már meglelni remélte az élet értelmét. ,JVem akarok már végtelenül élni. Mindent megkóstoltam, ízleltem a halált és az örömet. Most már ez élet értelmét akarom. Mi az élet értelme? Az évek elhozták ezt a titkot is: egy reggel felébredtem és megtelt vele az életem. Most minden egyszerűbb, érdekesebb és reménytelenebb. Az élet értelme az igazság. A tűnődés és a kétely, a kutatás és a kielégülés, a tévedések és káprázatok, a jelenségek és az enyészet között van valamilyen közös értelem, mely sugárzik és áthatol mindenen. Ez az igazság nem tételes. Az élet eltelt azzal, hogy reméltem, vagy vágyakoztam. Ember vagyok. Mindenfélét akartak tőlem: szerelmet és gyűlöletet, embertelenséget és emberiességet s mindenki az egészet akarta. De az élet nem akart tőlem semmi mást, csak az igazságot. Erre születtem." - olvashatjuk A négy évszak című müve Január ciklusának bevezetőjében, amely fejezet kilencedik bejegyzése az Eger címet kapta. „Egerbe estefelé érkeztem - írja 1938-ban -, s rögtön láttam, hogy a város nem úgy város, mint Budapest, vagy Berlin, hanem igazibban; úgy város, mint Chartes, Késmárk vagy Nürnberg. 8 " 1939-ben kelt írásából - amelyben városunkat Chartes mellett Dijonhoz is hasonlatossá teszi - megtudjuk, hogy első ízben azért járt Egerben, mert unatkozott, másodjára visszajött, mert jókedvű volt, majd később újból visszatért kétségbeesésében, s a régi várost a hallgatagsága és tapintatossága révén a nagyon A bevezető szövegben található kiemelések minden esetben a dolgozat szerzőjétől származnak. 74
