Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Kozma György: Megérkezni Egerbe... Márai Sándor egri kapcsolatai • 71

művelt emberekhez hasonlította. Megállapította, hogy ,£ger az a város, ahol nem elég megérkezni. Hazatérni is lehet Egerbe." ,Jtthon vagyunk egy városban és egy kultúrában, mely egészen a miénk. Ezt az érzést Eger erősebben adja, mint más magyar városok [...] - írja ugyanott - Ezt a várost nem hatalom és tömeg, hanem ízlés és lélek tartja össze." Eddigi látogatásai során alkalmanként mindig csupán „néhány órát vagy néhány napot" töltött e megkedvelt helyen, a negyvenes években azonban már esetenként hosszabban időz a városban. Bár kipróbálta itt a telet (1938-ban?) és a tavaszt (1939-ben) is, azonban legkedveltebb egri évszaka az ősz (1938-ban, 1943-ban, 1946-ban és 1947-ben) volt. Márai Sándor 1942 körül (Bojár Sándor felvétele - OSZMI Fotótár) Eger, mint lehetséges fedezék tűnik föl 1943-ban a Napló lapjain, de az író önmagát nem tartotta fedezékhez alkalmasnak. Szívélyesnek látja a várost, s mint egyébként többen mások is - a papok és a nevelők varasának. Teljes őszt képes megélni Egerben: „gyümölcsökkel, musttal, napsütéssel". 1946-ban, húsvét előtt került a következő bejegyzés a Naplóba: „Két nap olvasmány nélkül. Üresség és süketség. Megvárni az őszt és az első vonattal, amely fölvesz, elmenni innen".

9 S ősszel, három év óta első útja Egerbe vezet MÁRAI Sándor, 1991. a. 282. 75