Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

120 °C-on) valamennyi kristályvize elillan, és ún. égetett timsó (Alumen ustum) keletkezik.

8 A timsó (kálium-alumíniumszulfát) természetben előforduló nyersanyaga a timsókő, amelyet alunitnck neveznek. Timsókőnek nevezik egyrészt az alunitot, továbbá a sok-sok alunitot tartalmazó trahitot is

9

, amelyet a timsó előállítására használtak. A természetben előforduló timsóspala fekete vagy barnásfekete agyagpala, mely sok szenet vagy bitument tartalmaz, ezen kívül sok piritet is. A málása során a palakőzet oxidációjából képződő kénsav hatására vízzel kilúgozható timsó keletkezik.

10 Még további előfordulása a timsós agyag, amely finom eloszlású piritet, szenet és bitumenes anyagokat tartalmaz. A pirit oxidációja során vasszulfát és kénsav keletkezik .és az agyag mészvegyületeivel a kénsav gipszet, a kálium és alumínium vegyületeivel pedig kálium-alumíniumszulfátot, vagyis timsót képez. A timsó vízzel kioldható az agyagból.

11 A vízben jól oldódó kálium-alumíniumszulfát gyakran előfordul a természetes források vizében. Bártfán (Sáros) a források vize sok timsót tartalmaz.

12 Szinyelipócon (Sáros) a Katlankút nevű forrásban timsó fordult elő.

13 Erdőbényén (Zemplén) található timsós források vizére, amely szemgyógyító hatású volt,

14 1830 körül Szirmay Ödön fürdőházat építtetett.

15 Párádon (Heves) a Fehérkő hegy oldalában előforduló timsós forrás vizét a XVIII. században lábfájás, lábdaganatok, lábfekélyek gyógyítására használták a helybeliek.

16 Majd ez a timsós forrás irányította a figyelmet az itt található timsó bányászatára, amelyről még utóbb szólunk. A timsó felhasználása Minden valószínűség szerint az emberiség a timsót legelőször a textiliparban, a ruházati anyagok, kelmék festésénél alkalmazta. Az időszámításunk előtt 3000 évvel, az Indus völgyében a textilek színezésénél pácfestéket használtak, s nyersanyagként timsót és festőbuzért (Rubia tinctorum) használtak.

17 Európában a számtalan Rubia fajta közül a Rubia peregrina, valamint a Rubia tinctorum terjedt el. Ez utóbbit kultúrnövényként termelték, Európában Hollandia, Szilézia, Magyarország, Provance és Elzász területén. A festőbuzérból nyerhető pigment Römpp Vegyészeti Lexikon, 1984. 650. Révai Nagy Lexikona, 1911. 512. 10 VENDL Aladár, 1951.

1. 334. 11 VENDL Aladár, 1951.

1. 296. 12 HORVÁTH Mihály, 1841. 144. 13 FÉNYES Elek, 1847. II. 292. 14 FÉNYES Elek, 1851.1. 116. 15 BOROVSZKY Samu, é. n.41. 16 CSIFFÁRY Gergely, 1998. 60. 17 CSETRI Elek-JENEI Dezső, 1995. 26. 5