Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

ért. Azt tervezték, hogy a vezetésben a kamara ellenőrző tisztviselője is jelen lenne, tekintettel a vállalkozás kamarai érdekeltségére. 1793 után az üzem sorsáról hallgatnak a források, feltételezhetően a tőkehiány miatt a vállalkozás nem valósult meg.

110 1793-ban Weisz doktor a Bereg megyei Dercén, Barabás és Nagybégány helységet kapta királyi adományként, s Dercén faluról a családnevét ettől kezdődően Dercsényire változtatta. Az adománybirtokba 1794. május 12-én iktatták be.

111 Ezután Bereg megyei birtoka közelébe, Munkácsra költözött, majd 1794ben megnősült és feleségül vette Kazinczy József Júlia nevű leányát.

112 Ezért tévesek azok a Lehoczky Tivadartól eredő közlések, amely szerint Dercsényi felesége Kazinczy Ferenc író nővére lett volna."

3 Itt érdemes megállni Dercsényi János életútjának a követésénél, mert ott hagytuk abba, hogy felkeltette érdeklődését a beregszászi timsókő. Dercsényi megtudván, hogy a beregszászi kőbányában timsókő rejlik, hathatós lépéseket tett. 1796. július 22., 26-án és augusztus 22-én a szomolnoki és a nagybányai bányahatósághoz fordult, hogy a beregszászi hegyekben aranyra és timsóra kutatási engedélyt szerezzen,

114 és még az évben ő volt az első, aki bányajogosítványt kapott a beregszászi Akolhegyen lévő timsó bányászatára.

115 A sikerében bízva - feltehetően a timsófőző létesítéshez elegendő tőke hiányában - gr. Schönborn Ervinnek tett ajánlatot 1797 elején, hogy társuljon vele a gyártásra. Viszont a gróf óvatos ember volt, s meg akart győződni a timsótermelés jövedelmezőségéről. Ugyanakkor Dercsényi sem hagyta a dolgot, kísérleti úton timsót állított elő, s Bécsből szerzett igazolást arról, hogy a terméke a római timsóhoz hasonló minőségű. Majd 1798. január 27-én személyesen utazott Bécsbe, hogy Ferenc királytól kizárólagos gyártási jogot szerezzen a timsóra. A király egy udvari bizottságot nevezett ki a timsó minőségének a kivizsgálására, amely azt jónak minősítette, s azonnali engedély kiadását javasolta. Ezzel szemben Schönborn gróf összeköttetései útján ezt megakadályozta, egy félévre. Időközben a gróf egyik embere, Székely Mihály bányafelügyelő, akit már annak előtte Schönborn megbízott azzal, hogy kísérleti úton állítson elő timsót, és Chriszt Ferenc jogi úton azzal támadta meg Dercsényit, hogy a timsókőnek ők a felfedezői, s így az őket illeti meg. Sőt még 1798-ban vagy 1799-ben Schönborn a Bereg megyei Vezérszálláson Székely Mihállyal építtetett egy timsófőzőt is, amelynek későbbi sorsáról hallgatnak a források. Ezek után 110 MÉREI Gyula, 1951. 105. 111 Lásd: SZINNYEI József, 1893. II. 786., ill. LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 134.; LEHOCZKY Tivadar, 1881. III. 226. 112 GUDENUS János József, 1990.

1. 293. 113 Lásd: LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 134., ill. SZINNYEI József, 1893. II. 786. 114 LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 467-468. 115 LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 451. 28