Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

Dercsenyi egyezkedni kényszerült a gróffal, akivel végül is 1799. január 29-én kötött társulati szerződést, amely szerint Dercsenyi tervei alapján timsógyárat építenek Őrhegyalja és Kölcsény között. A gyárépítést elősegítette az is, hogy Dercsenyi sikeresen állított elő 20 mázsa jó minőségű timsót, amelyre 1798. október 4-én 10 éves kiváltságot kapott az uralkodótól a gyártási eljárásra. Az új gyár épületei már 1800 május végén fedél alá kerültek, s gondnoka Petz Antal lett.

116 Az üzem a termelését az évben meg is kezdte.

117 A timsógyártás körül persze tovább folytatódott a harc, amint a Dercsenyi és Schönborn által létesített üzem sikerrel termelni kezdett. Már 1799-ben a korábban említett Meislik János, Chriszt Ferenc és Nagel Mihály sikertelenül kísérleteztek timsógyártással, viszont a következő évben Meislik felfedezte a gyártás módját. Ennek következménye az lett, hogy Chriszt Ferenc bányatelkeket szerzett 1801-ben a benei határban. Majd 1802-ben ő és társa Paulicsek András építész újfent azzal álltak elő, hogy Dercsenyi nem szabályos úton jutott a kiváltsághoz, s nem ő a beregszászi timsókő felfedezője, hanem Chriszt Ferenc. Az immár a Dercsényivel társulatban álló Schönborn uradalom, Dercsenyi pártjára állt, azt bizonyították, hogy Chriszt csupán a timsó kilúgozását, s nem pedig annak további főzését fedezte fel. Ily módon a társulat azt is elérte, hogy Chriszt 10 évnyi határidő leteltéig nem tudott Benén külön timsógyárat építeni. Később kiegyeztek, s 1809-ben a Schönborn, Dercsenyi János és Bősz János alkotta első társulat tagjai Chrisztet és Paulicseket társként befogadták. Az egyezség szerint gr. Schönborn Ferenc Fülöp az összesen 128 bányarészből 48at (37,5%) Dercsenyi János 36-ot (28,1%), Chriszt és Paulicsek 32-t (25,0%) míg Bősz János örökösei 12 (9,4%) részt tudhattak a bányatelekből és a gyárból sajátjukénak.

118 Nem kis fejtörést okoz, hogy a gyárat hol keressük. Az üzemet Munkácstól kb. 10 km távolságban lévő Őrhegyalja és Kölcsény közt emelték.

119 Viszont a forrásokban említik Őrhegyalján lévőnek,

120 Kölcsényben találhatónak,

121 és Munkácson épültnek.

122 A Schönborn-Dercsényi-Bősz Összetételű társulat a pecsétjén munkácsi timsófőzőnek nevezte, „K.k. privil. Romi [schgleiche] Alaun Sied [erei] zu Munkács" szerepelt a pecsétjük feliratán, amely közelítő fordításban annyit jelent, hogy „Császári és királyi privilegizált rómaihoz hasonló munkácsi timsófő116 LEHOCZKY Tivadar, 1880. II. 465-469. 117 MÓRA László-PRÓDER István, 1997. 7. 118 LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 469. 119 LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 468. 120 FÉNYES Elek, 1847. 323. 121 FUTÓ Mihály, 1944. 306. 122 CSAPLOVICS, Johann, 1822.114-115. 29