Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

termelés, vagyis a kész timsó huszadrészét lesznek kötelesek urbura címén az államnak befizetni.

87 Az üzem fennállását említik 1817-ben.

88 A gyár működéséről tudósít egy másik forrás 1818-ban, amely szerint a termeléséhez a közelben elegendő tűzifa áll rendelkezésre.

89 Majd 1819-ben Magda Pál is szót ejt az itteni timsólelőhelyröl,

90 amely minden valószínűség szerint az évben még termelt. A napóleoni háborúk idején a Vas megyei Borostyánkő településen állítottak fel timsófőzőt. Egy 1812-ben készült osztrák katonai jelentés szerint timsót (Alaun Siederei) főznek a Vas megyei Borostyánkőn, ahol emellett még választóvizet és cinóbert is gyártanak.

91 A Batthyány Tivadar tulajdonában lévő timsóhutára ez az egyetlen adat utal. Miután a tulajdonos még 1812-ben elhunyt, s az örököse Batthyány Antal nem törődött az üzemekkel, sőt a választóvizet gyártó üzemet is bérbe adta egy Rampichel nevű vállalkozónak,

92 a timsófabrika rövidesen megszűnt. Egy 1822-ben készült Baranya megyei leírásban szó esik a Pécsen 1818ban felállított timsóhutáról, ahol a kőszénnek a hamujából főzték a timsót, s itt egy esztendő alatt (talán 1822-ben) már 300 bécsi mázsa (168 métermázsa) timsót el is adtak.

93 A XIX. század derekától Sopron megyében két településen működött évtizedeken át timsófőző. Nem teljesen egyértelműek viszont azok az adatok, amelyek egy negyedik dunántúli timsóhuta létezésére utalnak Sopron környékén. Előbb 1819-ben Magda Pál említi a Sopron melletti Brenn-hegyen

9

*, hogy timsó található.

95 Majd utóbb, 1847-ben, Fényes Elek írja, hogy Sopronban „egy lúgsó főző intézet" található.

96 A Sopron megyei Lajtaújfaluban működő timsófőzőre a legkorábbi adatot 1847-ből ismerjük. A falu birtokosának, Esterházy Pál hercegnek volt itt egy lignitbányája és timsógyára. Az érdekesség, hogy a gyártásra érdemes timsó a lignitet fedő timsópala rétegben, az ún. meddőanyagban fordult elő. Ezt a timsópalát utóbb egybegyűjtötték, pörkölték, majd abból kifőzték a timsót, amelyről azt írták, hogy annak a minősége a híres munkácsi timsóval vetekedett.

97 Az 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 SCHMIDT, Franz Anton, 1837. XIX. 462. ZIPSER, Christian Andreas, 1817. 238. MÖLLER János, 1818. 225. MAGDA Pál, 1819. 63. T. MÉREY Klára, 1999. 28. MÉREI Gyula, 1951. 121. BAYER, 1822. 9. Valószínűleg Brennbergbánya lehetett. MAGDA Pál, 1819.63. FÉNYES Elek, 1847.11. 110. FÉNYES Elek, 1847. II. 107. 25