Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

üzem működéséről az 1858. évi osztrák vegyipari statisztika nem közöl adatot , mivel feltehetően a tulajdonos időközben bezárta a timsóhutát. A lajtaújfalui lignitbánya hosszú ideig (1904) termelt." A bánya egykoron a mai település határában lévő Újfalusi tó (Neufelder See) helyén volt. A szenet külszíni fejtéssel termelték, a bányászat befejezése után talajvíz tört fel, s az így keletkezett tó vízszintje évről évre emelkedett, míg elérte a mai nagyságát. A tó kiterjedése 2 km hosszú, 0,5 km széles és 35 m mély.

100 A másik, hosszabb ideig termelő Sopron megyei üzem Büdöskút településen létesült, még valamikor 1847 előtt, miután ez évben Fényes Elek Sopron megyei timsófőzőket említ, s azok csak a lajtaújfalui, illetve a büdöskúti lehettek.

101 Ez a timsógyár is Esterházy Pál herceg tulajdona volt, s termelési adatai ismertek 187 l-l 873-ból. A timsót abból a timsópalából nyerték, amit a birtokos lajtaújfalui lignitbányájában termeltek. A büdöskúti üzem 1871-ben 3111 bécsi mázsa (1742,2 métermázsa), 1872-ben 3228 bécsi mázsa (1807,7 métermázsa), míg 1873-ban 2732 bécsi mázsa (1829,9 métermázsa) kész timsót állított elő, s 1873-ban az itt termelt timsó 21 856 korona bevételt jövedelmezett.

102 A büdöskúti timsógyártás 1877-ig követhető, ez évben az országban már csak három ilyen vegyiüzem létezett.

103 A Bereg megyei timsófőzők A Bereg megyei timsó felfedezése egy Chriszt Ferenc nevű érckutató nevéhez fűződik, aki a munkácsi uradalomban 1776 óta kutatott vas-, arany- és ezüstércek után, s a timsót Dunkófalván (Csabina) és Alsógerebennél, az ott előforduló palakövet felfedezte, majd a timsó tartalmú palakőből 1783-ban timsót állított elő. Később az uradalom birtokosától, gr. Schönborn Ervin Jenőtől engedélyt kapott arra, hogy Meislik János felügyelővel és Nagel Mihály orvossal társulva kénsavat és timsót termeljenek. 1787-ben szerződést kötött Chriszt Ferenc a gróffal, hogy Alsógerebenen és Kispáloson létrehozandó timsófőzőhöz a tűzifát az uradalomtól vegyen. 1792-ben Chriszt Ferenc a társaival felállította Alsógerebenen a timsóhutát, amely 1794-ben az uradalom birtokába került.

104 FUTÓ Mihály, 1944. 306. Működésére lásd: PAPP Károly, 1915. 868-869. JUHÁSZ László, 1999. 163. FÉNYES Elek, 1847.

1. 69. BEÖTHY Leó, 1876. 60., 137. Frecskay János technikatörténeti művében tévesen Neufeldet, azaz Lajtaújfalut említi. E tévesztés oka, hogy a büdöskúti üzem a Lajtaújfaluban lévő szénbányából kibányászott timsópalát dolgozta fel. - FRECSKAY János, 1877. II. 232. LEHOCZKY Tivadar, 1881. II. 467. 26