Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

KÖNYVISMERTETÉS - Bodó László: Ha hív a csengőszó • 215

KÖNYVISMERTETÉS Ha hív a csengőszó... Bodó László-Nagy József (szerk.): Ha hív a csengőszó... Az első egri aranydiplomások 1951-2001. 1952-2001. Eger, Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó. 2003.434. Eger, ki ne tudná, régi idők óta iskolaváros! Ha csak a legutóbbi két évszázadot vesszük szamba-tekintetbe: volt itt egy-, két- és háromtanítós elemi iskola. Háromtanítós a város „belsejében", egytanítós a periféria „sártengerében". Majd lett 6 (1868-tól), illetve 8 osztályos (1941-től) elemi népiskola, majd (1946-tól) 8 osztályos általános iskola, amelyben mindinkább felsőfokú végzettséggel rendelkező tanítók és szaktanárok nevelték, nevelik gyermekeinket. Volt itt 2 osztályos, majd 4 osztályos, illetőleg 8 osztályos gimnázium, állami is (Dobó Istvánról elnevezett), egyházi is (Cisztercita Tanítórend), leánygimnázium is (az Angolkisasszonyok Tanítórendje fenntartásában). Volt 4 osztályos polgári iskolája a városnak fiúk és külön leányok számára. Volt 2 éves tanítóképző, amit Pyrker János László egri érsek alapított 1828-ban elsőként hazánkban, ahová gimnáziumot végzetteket lehetett felvenni. Az 1868. XXXVIII. te. 3 évre emelte a tanítóképzők tanulmányi idejét. Az egri képző legkiemelkedőbb diákja (prepája) Gárdonyi Géza volt, aki 1882-ben szerzett itt oklevelet. Volt 4 osztályos tanító- és tanítónőképzője, amelyekből 17 fiú és 7 leány nyert felvételt a főiskolára 1949-ben, és mindannyian igen jó tanulmányi eredménnyel szereztek diplomát! Volt a városnak 4 éves kereskedelmi iskolája, amelynek fenntartásában és felügyeletében a Knezic-Grőber leszármazottaknak jelentősebb szerepük volt. Képeztek városunkban jegyzőket és vámőrtiszteket (pl. Galánffy György századost, Knezic-Grőber leszármazottat). Képeztek gyalogostisztet, pl. Niemtsik Adolfot, az egri állomáshelyű 60. sorgyalogezred századosát, akinek a leánya, Lujza az egri polgári leányiskola tanárnője volt. De képeztek huszártiszteket is, pl. Grőber Gyula századost, aki a 12. (Nádor, majd az Albert Edward walesi herceg) huszárezred tisztje volt, amikor az Jászberényben állomásozott. Képeztek Egerben római katolikus lelkészeket, hiszen az egri 215