Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

KÖNYVISMERTETÉS - Bodó László: Ha hív a csengőszó • 215

egyházmegye felügyelete alatt működő egyetemnek volt egy hittudományi és egy jogi kara. A lelkészek közül ki kell emelni Lévai Sándor Károly nagyprépost nevét, akit 1848-ban tanúsított forradalmat pártoló magatartása miatt rövid idejű hadbírósági eljárás alá vonták Pesten, mint ahogyan az itt végzett Tamás Imre tábori lelkészt és Klampaczky Alajos lelkészt is, akiket Kufsteinbe zártak. 1949 októberében Egerben kezdte meg munkáját a Pedagógiai Főiskola ama két évfolyama, amelynek hallgatói 2001. július 5-én kapták meg arany diplomájukat 124, immár 70. életévét túlélt örömtől sugárzó arcú, szívű és lelkű pedagógus! Elsőként egri Alma Materükben! (így, nagybetűkkel leírva a Tápláló Anya általános nevét! Zárva Őt szívünkbe - immár örökre, kitörölhetetlenül!) Elsőként tisztelték meg Egerben az egykori, „felső tanulmányokat" kezdő „deákokat" aranydiplomával, akikről először kis hazánkban könyv is megjelent, örököt állítva szép küzdelmeiknek, hivatásszeretetüknek, szerelmeiknek és hűségüknek, gyermektiszteletüknek és hazaszeretetüknek! Mely történelmi igény hozta létre a pedagógiai (az 1961. évi III. törvénytől: tanárképző) főiskolákat? A kötelező, az esélyegyenlőséget mindinkább szolgáló, az egyéni képességeket, az önállóságot fejlesztő, a közösségi viszonyokat kibontakoztató, a szakrendszerben nevelő 8 osztályos általános iskola tanárszükségletének kiképzése! 1947-ben Budapesten, majd Szegeden, 1948-ban Debrecenben és Pécsett kezdték meg történelmi jelentőségű munkájukat a pedagógiai főiskolák. Az eredeti elképzelés szerint ezek a pedagógusképzők vállalták volna a tanítóképzést is. Azonban igen hamar kiderült, hogy a szaktanárokban nagyon nagy a hiány! (A tanítóképzés 1958-tól emelkedett főiskolai szintre!) Miért költözött át Debrecenből Egerbe a főiskola 1949-ben? Ennek egy meghatározó oka volt! Debrecenben az egyetem csak ideiglenesen tudott elhelyezést biztosítani. A hallgatók kollégiumi elhelyezésére minimális volt az esély. Egerben pedig itt volt a Líceum, amely eredetileg is oktatási intézménynek készült. És városunkban elhelyezhető volt minden, a főiskolára felvett hallgató! Az alsó fokú általános iskola, mint a népoktatás múlhatatlan intézménye, báró Eötvös József nevéhez kapcsolódik, aki az első felelős magyar kormány vallás és közoktatásügyi minisztere volt, s az egyedüli magyar művelődési és kultúrpolitikus, aki a kiegyezés utáni Andrássy-kormányban folytathatta 1848ban megkezdett munkáját. Az általa alkotott törvénytervezetek közül csak az 1868. XXXVIII. törvénycikket sikerült elfogadtatnia, amely először szabályozta a népoktatás szervezetét, tananyagát és rendjét, megteremtette a felekezetektől független községi iskolahálózatot, lerakva a világi oktatás alapjait. Ez a 148 §ból álló törvény képezte állambölcseletének meghatározó tartalmát. Tervezte a tanítóképzőkről, az egyetemekről, a középfokú iskolákról szóló törvénytervezetek kidolgozását is, amelyben 1871-ben bekövetkezett halála megakadályozta. A polgári fejlődés követelményeit messze meghaladó művelődéspolitikai koncepciója azonban sokakat tett akkori hazánkban hűséges követőjévé. Ilyen 216