Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

timsógyár ezután még néhány évig működött,

61 de 1846 táján Ullmann és Kaán végleg bezárták.

62 Valószínűleg téves Fényes Elek adata, mely szerint 1847-ben működőnek tünteti fel a parádi timsógyárat.

63 Hasonlóképpen félrevezető egy 1854-ből származó adat a timsófőző meglétéről.

64 Az 1783-as I. katonai felméréskor készített térkép pontosan megjelöli a Fehérkő oldalában a timsós forrást, s az ahhoz épített timsófőzőt Allaun-hütte néven.

65 A timsós víz és az ahhoz tartozó gyárépületek helye a mai Parádfurdő területére estek. A parádi Fehérkő-hegy déli lábainál, a mai fürdőtelep szomszédságában fedezte fel a timsós ércet Fazola Henrik. Itt nyílt meg a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett bánya, s e helyütt álltak az első magyarországi timsógyár épületei 1778-1846 között. Ez a terület a jelenlegi parádfürdői kórház és parkja területére esik. Még egy érdekesség: végső soron az Egyesség-tárót soha nem zárták be, mert a gyógyfürdőben szükség volt a timsós vízre. Ezért időről időre a fürdő, illete a gyógykórház szükségére feltöltötték az ott bányászott timsókővel a timsós víztározókat. Ily módon ez a legrégebbi timsóbánya a Kárpát-medencében, amely - ha időszakosan is -, mind a mai napig üzemben van. 5. kép. A parádi timsóbánya pecsétje, 1783. (SOÓS Imre-SZŐKEFALVI-NAGY Zoltán, 1967.b. 375. SOÓS Imre-SZŐKEFALVI-NAGY Zoltán, 1967. a. 123-132.; SOÓS ImreSZŐKEFALVI-NAGY Zoltán, 1967. b. 371^03. SOÓS Imre, 1975. 398. FÉNYES Elek, 1847. II. 236., ill. 242. KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre, 1854. 37. Első katonai felvétel. 1783. XVIII. 15. térképszelvénye. 19