Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és „ideális urbáriumai” Mária Terézia országos rendezése előtt • 135

forint dénár forint dénár forint dénár forint dénár Zsellér özvegy, ha dolog tehető és sok árvái nincsenek, fizet robotáért - 15 -15 Pásztorember vagy szolga, akinek háza vagyon, de nem bír szántóföldet, rétet, fizet házatelkéért 1 - I victuáliákért és borjú- 3 1 V* 3 1 'A] ért 21Í4 - 21 'A 18 napi robotáért 1 80 1 80 A pásztorember, aki nem szántóvető gazda, [és éppen] semmi benefíciumot nem bír, s másnál zsellérségben lakik, az olyan nem fizet semmit. Minthogy pedig a határnak nagyságára nézve a helység még csak felényire sincsen megszállítva, következendőképpen vagyon még háromannyi gazdátlan föld mint a még most felvállalt házhelyek, az olyan gazdátlan földek és rétek az uraságnak tartatván földbérre és két dézsmára. Mindazáltal kiadattatnak akárkinek mindaddig, míg azokra új lakos gazda nem száll, és ha az olyan gazdátlan földet magunk embere akarja felvállalni, magunk embereinek adatik egy kettős házhelyes föld 10 forint bérben és két dézsmára. De ha idegen akarja felvállalni, annak adattatik a kettős házhelyes föld és rét 15 rhenes forintért és két dézsmára. Úgy a proportione az egy, fél és negyedrész hely. De amely gazdátlan földeket senki fel nem vállal, azok mind az uraság allodiaturájának maradnak, akár szántásra, akár kaszálóra, azért nem is szabad senkinek uraság engedelme nélkül azokat kaszálni vagy megélni. [Tiszaörs: Es ugyanez az oka, hogy a Varga István által bírt pusztácska még a helységhez nem csatoltathatik, jövendőben pedig, ha annyira megszaporodik a helység, hogy e mostani határukban gazdátlan föld nem marad, ezen írásom által bizonyosak lehetnek, hogy az is a helységhez fog csatoltatni, mindaddig pedig uraságnak fenntartatik.] 2. Kötelezték magukat az általuk megvágatandó 480 kéve nádat, úgy a halászatból az uraság részére leendő egész haljövedelmet Egerbe bevinni. És hogy a helység szaporodjon és gyarapodjon, kötelessége lészen a községnek minden esztendőben egy paraszt házát felállítani. És hogy fa dolgában jobban segíttethessenek, erdőnevelésre ültessen minden egészhelyes elő határukban 200 szál különféle fát, és így a proportione a félhelyes, negyedrészes és gyalogsoros. És végtére a farkasok kiirtására tartoznak esztendőnként az oberjáger (sic!) rendelése szerint 3 nap hajtani és vadászni, akkor az uraság port és ólmot adván. [Tiszaörs: 2. Tapasztalván maguk is az instáns árendás jobbágyok, hogy a feljebb kitett census nem elégséges megfizetése robotájuknak, azért kötelezik magukat, hogy minden kéthelyes gazda fog az uraságnak fizetés nélkül, ha szükséges, 174