Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
FORRÁSKÖZLÉSEK - Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és „ideális urbáriumai” Mária Terézia országos rendezése előtt • 135
egy öl fát vágni, behordani, 4 kila tavasz alá valót szántani, uraság magjával bevetni, feltakarni és ahová parancsoltatik, mind szalmául, mind szemül behordani, 4 kila capacitású rétet megkaszálni, feltakarni, behordani, 100 kéve nádat megvágni és ahová rendelik, elvinni. Az egyhelyes gazda pediglen fél öl fát vágni, behordani, 2 kila tavaszt bevetni, 2 kilányi rétet kaszálni, 50 kéve nádat vágni, mindezeket feltakarni és ahová parancsoltatik, elvinni, és így a proportione. Nemkülönben ha történne, hogy a méltóságos uraság valami épületet igazíttatna élő határukban, ahhoz olyankor minden gyalog és szekeres munkásokat fizetés nélkül adják. De ha uraság részére új épület csináltatna és építtetne, ahhoz pénzért szolgálnak. Hanem hogy a helység szaporodjon és gyarapodjon, minden esztendőben legalább 4 új gazdát szerezzenek és szállítsanak, és valahány egészhelyest szállítanak, mindannyi 2 forint acceptáltatik censusukból. Hogy pedig fa dolgában is jobban segíttethessenek, erdőnevelésre ültessen esztendőnként minden egészhelyes élő határukban 100 szál különféle fát, és így a proportione a félhelyes, negyedrészes. Végtére a farkasok kiirtására, ha szükséges, tartoznak esztendőnként az oberjáger (sic!) rendelése szerint 3 nap hajtani és vadászni, ahhoz az uraságtól por és ólom adattasson.] 3. Lásd az 1767. évi szerződések lényegileg azonos szövegét! 4. Lásd az 1767. évi szerződések lényegileg azonos szövegét?* 5. Ha (sic!) a helyes szántóföldeknek [Tiszaörs: Minden szántó- és deserta földeknek] akármi nevezetű föld termésétől, bortól, báránytól, gedótól és méhtől kilencedet és tizedet híven és igazán fiscalitás büntetése alatt kiadni és az uraság parancsolatára, valamint a malomvámot is behordani tartoznak és kötelesek. Ehhez járul, hogy az uraság törvény szerint az aratók részét is megdézsmáltatja. [Tiszaörs: Ehhez járul, hogy ezután az uraság törvény szerint az aratók részeit és bírák terméseit megdézsmáltattatja, de sarlópénzt nem vészen, és a dézsmás tartást sem kívánja.] 55 6. Lásd az 1767. évi szerződések közül Füzesabony, Kápolna, Kerecsend, Kisköre, Sarud, Tiszanána lényegében azonos szövegét! 5 A szövegazonosság közelebbről három másik tiszai kerületi falu, Kisköre, Sarud és Tiszanána 1767. évi contractusaira érvényes. Az aratórész (Tiszaörsön még a bírák) dézsmálása szembetűnően eltérő előírás az 1767-es szerződések 5. pontjától. A hivatkozott 1767-es contractusokhoz képest Tiszahalász és Tiszaörs 1770-es szerződéseiből csak a „Ha pedig..." és a „De ha falu mástól vészen..." kezdetű mondatok hiányoznak, ugyanakkor itt a befejező mondat bővebb fogalmazású. 175
