Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5
A kutatások eddigi eredményei alapján a Heves megyei Párádon létesült az újkorban az első magyarországi timsófőző, amely 1778-tól 1846-ig működött. A másik timsóhutát az Orczy-család építtette, és 1787-től 1826-ig volt üzemben. A parádi timsógyártás 1778-1846 között nem csupán Heves megye ipartörténete szempontjából jelentős, hanem nagyban elősegítette a település nagy hírű fürdőteleppé válását is, amely éppen a timsógyártás lealkonyultával vette kezdetét. Ez adott ösztönzést a timsós víz gyógyhatását kiaknázó parádi gyógyfürdő kialakításához. Párád. Belső timsóbánya 1763-ban Markhót Ferenc, Heves és Külső-Szolnok megye főorvosa, Mária Terézia rendeletére megvizsgálta a környék vizeit. Párádon a helybeliek már régebben felfigyeltek egy különös ízű forrásra, s azt sós vfcnek nevezték. Markhót Ferenc vegyelemezte ezt a forrást, és kimutatta timsótartalmát. Ily módon ő tekinthető a parádi timsó felfedezőjének. 56 Javaslatára 1765 körül Hogh Pongrác - eredendően nyergesmester, aki ismerhette az ún. ,/nagyar módon készült" bőrkikészítő eljárás titkát - elkezdte a timsófőzést, s minden valószínűség szerint először csak a természetes úton keletkezett timsó befőzésével. A Fehérkő-hegyen kiszivárgó timsós víz, és a fölötte lévő mindenféle más érc kitermelésére elsőként 1767. november 17-én Fazola Henrik kapott bányakutatási engedélyt a jászói bányabíróságtól. Viszont az engedéllyel Fazola nem élt. A parádi timsótermelés 1778-ban kezdődött el a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett timsólelőhelyen, amelyet egy tőkeerős bányatársulat hozott létre. A társaság Eger módos rác és görög származású kereskedőiből verbuválódott. A bányatársulat valószínűleg 1782-ben alakult meg. Az első timsófőzőmester Hogh Pongrác elzászi származású egri nyergesmester lett, a társulati igazgató Valenta János volt. Párád ez időben Grassalkovich birtok, amelyet az Orczy-család bérelt 3500 frt-ért. A bányatársulat 1782-ben kötött szerződést br. Orczy Józseffel. E szerződés értelmében meghatározott területet béreltek, s fizetség ellenében az Orczyak biztosították a társulatnak a faanyagot a timsófőző épületeihez. Egy másik szerződésben a társulat a timsófőzéshez szükséges tűzifát ölenként (3,41 m 3 ) 1 frt-ért vásárolta. A timsós víznek, amely a hegyből szivárgott, a bánya területén egy közel 600 m felületű, 2 m mély mesterséges tavat, víztározót építettek, amit terméskővel béleltek és folyamatosan kotortak, tisztítottak. Ebből a tározóból azután HML. IV-l/b/86. Közgyűlési iratok. 1764. Nr.° 37. - Az érdekesség, hogy Markhót Ferenc 27 oldalas leírásához mellékelte az általa vizsgált timsót, amely egy papírzacskóban az előbbi jelzet alatt található a Heves Megyei Levéltárban. 16
