Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
FORRÁSKÖZLÉSEK - Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és „ideális urbáriumai” Mária Terézia országos rendezése előtt • 135
könyv 3. pontjának utalásaiból, Tiszapüspökinél a 6. és 7. pontokban olvasható, viszonylag részletes leírásokból. 6 Az úrbéri szerződéseket keletkezési évük sorrendjében közlöm, mivel az egyazon vagy egymáshoz közeli időpontban kibocsátottak szövege feltűnően sok formuláris azonosságot mutat, a lényegi tartalmi eltérések feltüntetése, kiemelése pedig tipográfiai eszközökkel megoldható. így az egyetlen 1764-es contractus, a kiskörei után a 11 darab 1767. évi szerződést már összevontan adom közre, oly módon, hogy egy falu, Demjén szerződését vettem alapszövegnek, amelynek minden olyan szava, sora, adata hasonlóképpen szerepel a többi tíz településnél is, amelynél nem tüntettem fel valamely helységet illető eltérést. Ezek az eltérő adatok (pl. telekméretek és más jobbágyi haszonvételek, adózási kötelezettségek) és a lényeges szövegváltozatok mindig szögletes zárójelben, a félkövér vastagítással is kiemelt helységnév után dőlt betűkkel nyomtatva szerepelnek. (A legterjedelmesebb szövegvariánsok - azaz a lokális sajátosságok - 1767-ben a contractusok 1., 2. és 6. pontjainál fordulnak elő.) Az 1767-es szerződések elvei szerint készült 1769-ben Gyöngyöspüspöki, majd 1770-ben Tiszahalász és Tiszaörs úrbéri contractusa is, de későbbi keletkezésük, illetve néhány helyi jellegzetességük miatt már több tekintetben egyedi megfogalmazásban. Ezért ezeket elkülönítetten közlöm, úgy, hogy az 1767. évi szerződésekkel közös szövegpaneleket nem ismételtem el, csak utalok rájuk. Tiszahalász és Tiszaörs szerződéseit részben sikerült párhuzamba állítani, melynek során az előbbi contractusát tekintettem alapszövegnek. A harmadik időmetszetben, 1770 elején került sor három, ún. ideális urbárium kibocsátására Maklár, Gyöngyöspüspöki és Tiszanána számára. A preambulum szerint e települések jobbágyai maguk kérték ezt („az eddig volt contractualis sorsuktól önként maguk elállván"), ugyanakkor már első ránézésre szembeötlik, hogy szerkezeti felépítésükben - a 9 punctumban és az azokon belüli paragrafusokban - mennyire hasonlítanak Mária Terézia 1766. és 1767. évi rendeleteiben kiadott mintákhoz. Közreadásuk hasonlóképpen történik, mint az 1767es contractusoknak; itt Maklár urbáriumát tekintettem alapszövegnek, s ahhoz képest különítettem el azokat a részeket - és csak azokat -, amelyek Gyöngyössólymos, illetve Tiszanána esetében eltérő tartalmúak. E forráspublikációnak nem feladata az utolsó földesúri urbáriumok és a királynői úrbéri rendelet részletes tartalmi összevetése, de nem egy jel utal arra, hogy Eszterházy Károly püspök a maga földesúri érdekei javára igyekezett kamatoztatni azt, hogy neki 1765 óta már folyamatosan megbízható hírei lehettek az úrbérrendezési munkálatokról. 7 Figyelemre méltó eredményekre 6 A szövegeket lásd BÁN Péter, 2002. 38. és 46-47. Testvérbátyja, gróf Eszterházy Ferenc 1763-tól. magyar királyi kancellár volt, aki hivatalból értesült az uralkodói intenciókról. Ő maga a felső tábla tagjaként aktívan részt vett az úrbériség törvényes rendezését elvető 1764/65-ös országgyűlés tevé137
