Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és „ideális urbáriumai” Mária Terézia országos rendezése előtt • 135

Tiszanánának 3 contractust bocsátott ki,

4 ezek mindegyike az érintett falvak summás-árendás adófizetését rögzítette, s ezeknél többet egyelőre nem ismerünk az ő idejéből. 1761-től a püspöki székbe került Eszterházy Károly azután nem csak mint reformkatolikus, aszkétikus egyházfő és mint kultúrát pártoló mecénás hozott új szellemiséget, hanem földesúrként is erélyesebb, racionálisabb, hatékonyabb szervezőmunkával törekedett jövedelmei növelésére. Ennek egyik - éppenséggel nem lényegtelen - összetevője volt, hogy uradalmi prefektusa sorozatban kötött új úrbéri contractusokat, amelyek Mária Terézia rendeletének 177l-es Heves és Külső-Szolnok megyei végrehajtásáig meghatározták a püspökség jobbágyainak haszonvételeit és szolgáltatási kötelezettségeit. Ezeket a szerződéseket (illetve 1770-ben feltűnő nevükön „ideális urbáriumokat") adom közre ebben a forrásközleményben. Az Eszterházy-korszak contractusai három időmetszetben keletkeztek. Az elsőket 1763-1764 fordulóján adták ki, bár ezek közül csak egy maradt fenn a Helytartótanács levéltárában (Kisköre), a kilenc kérdőpontos vallomások szövege vagy egyéb forrás kifejezetten utal kiadásukra még 10 település esetében (Demjén, Egerbakta, Felnémet, Füzesabony, Gyöngyössolymos, Kápolna, Maklár, Szarvaskő, Sarud, Tiszanána), s egyúttal arra is következtetni engednek, hogy tartalmi lényegük azonos volt az alábbiakban teljes szövegében olvasható kisköreivel.

5 A szerződések második sorozata 1767. január l-jével kezdődött; ebből az esztendőből 11 helység contractusát áll módomban összevont formában közölni, de sok tekintetben hasonló jellegűeket kötöttek 1769-ben Gyöngyöspüspöki, 1770-ben Tiszahalász és Tiszaörs jobbágylakosságával is. Az 1770. év azonban már a harmadik, egyben utolsó szakaszát képezi a földesúri szerződéseknek; Maklár, Gyöngyössolymos és Tiszanána ekkor kap „ideális urbáriumot" Eszterházy Károly prefektusától, de hogy ez a legfejlettebbnek mondható típus más településeket is érintett volna, arra már nincs semmi bizonyíték. Kömlő ugyancsak 1770-es contractusa a helyi körülmények miatt teljesen egyedi, sajátos tartalmú. Végeredményben az 1764. január 1. és 1770. március 20. között kiadott 19 darab Eszterházy-kori és a helytartótanácsi urbariális iratanyagban megőrzött úrbéri szerződés minden az időre benépesített Heves megyei egri püspöki helység jobbágyságának állapotbeli helyzetét tükrözi, némelyiknek nem is egy, hanem több időmetszetben. Mindössze két lakott falu, Szarvaskő és Tiszapüspöki contractusai hiányolhatóak. Holott a jelek szerint ilyenek velük is köttettek, valószínűleg 1767-ben. Tartalmukra a jobbágyoknak a kilenc úrbéri kérdőpontra adott válaszaiból lehet következtetni, Szarvaskő esetében a vizsgálati jegyzőés 306., BÁN Péter, 2000. 109-110., BÁN Péter, 2002. 1-47. - Az Erdődy-féle urbáriumok egyébként mindmáig nem publikáltak teljes egészükben. 4 BÁN Péter, 2002. 28. és 41., SOÓS Imre, 1975. 431. Uo. és Kápolnára nézve részletesebben lásd BÁN Péter, 2000. 140. 136