Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

A timsó gyártása A timsó (kálium-alumíniumszulfát) természetben előforduló nyersanyaga a timsókő, amelyet ma alunitnak nevezünk. A középkor elején, időszámításunk után 750 körül Geber (Dzsábir ibn Hajján) arab alkimista először írja le a kris­tályosítást, mint a kémiai készítmények tisztításának a módját. Receptet ad a kénsav előállítására a timsó desztillálásával. 45 Ez időben a timsó előállításának kizárólag a kristályosítás útján történő eljárását ismerték. Ez a technológia hagyományozódott tovább a középkori és az újkori timsófőzőkre is. Európa első timsófőző üzemét 1192-ben az itáliai Volterrában állították fel. 46 Ennek ellenére az európai kontinensre még hosszú ideig Kis-Ázsiából hozták a timsót, majd a XV. századtól az akkori pápai állam területén Tolfa mellett felfedezett timsó­lelőhely adta ezt a nyersanyagot a XVIII. századig. A XVIII. századtól kibontakozó ipari forradalom megnövelte a timsó iránti keresletet, amelynek széleskörű ipari felhasználásáról már szóltunk. —FSpui^V •'— ;-.-•:' j^. -.."~TJ^;.r:: ggggg! ~-~- .~~.-,:y_., -, g p * , ^-. •-; vrrrvt „v..^:--._-r - -- v - "T: .-—•_-- , -.­1. kép. Timsó pörkölése a XIX. században (FRECSKAY János, 1877. II. 229. 45 PATURI, RÓBERT Félix, 1991. 81. 46 PATURI, RÓBERT Félix, 1991. 86. 11

Next

/
Thumbnails
Contents