Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

ség a huta eredeti készítményeire, mivel a kuruc háború befejeződött. Talán ezért nem csak a véletlen műve, hogy a kincstári kézre került debrői uradalom részét képező üveghutát éppen az egri várkapitány felügyeli egy ideig. 1736-ban az üveghutában dolgozó 9 konvenciós szakmunkás közül hétnek a neve magyar, kettőé idegen hangzású volt. Viszont 1753-ban a hutabérlő üveggyártó mester 15 magyar szakmunkást foglalkoztatott, viszont vezetékneveik alapján az elmagyarosodott külországiak többségben voltak. 1746-ban a parádi üveggyártó műhelyben dolgozó munkások és családtagjaik száma 26 fő.

225 1764-ben a bérlő 130 forintért árendálta a hutát. Ez időben éves szinten 300 kila (1 kila = 56 kg) hamuból 20 bécsi mázsa szalajka maradt a főzés után, amely egész évre elegendő a hutának.

226 Természetesen az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen hamuzsírt is itt készítették. A szalajkaházról, a hamuzsírkészítés helyszínéről először 1745-ben találni adatot. A hamuház Párád községtől délre állt. 1764-ben pedig már két hamuzsírfőző létezéséről tudunk. Az óhutai üveggyár mellett működhetett kisebb szál ajkaházban készítették az üveghuta részére a nyersanyagot. Emellett a Grassalkovich uradalom üzemben tartott - főként kereskedelmi célból - egy még nagyobb szalajkafőzőt is, ahol 5 kádban hozzáértő konvenciós munkások készítették az anyagot, amelyet azután az uradalom jobbágyai szállítottak el a pesti kereskedőkhöz. 1764-ben ebben a szalajkaházban 3900 bécsi mázsa hamuból 205 mázsa tisztított hamuzsírt állítottak ,» 227 elo. Párád. Újhuta. A Rákóczi Ferenc alapította huta tulajdonosai az idők során gyakran változtak. 1711 után, amikor a Rákóczi fejedelem birtokait a kincstár elkobozta, azokat gróf Althan Mihálynak adományozta. A fejedelem nővérének, Aspremontné Rákóczi Júliának a birtokjoga sértetlen maradt. E két német földesúrtól 1740-174l-ben Grassalkovich Antal vásárolta meg a debrői uradalmat. így Párád 1741-től 1841-ig Grassalkovich birtok lett. Az uradalmat 1776-1824 között a báró Orczy-család, 1825-1839 között Kaán Sámuel és Szitányi Ullmann Móric, 1840-1847 között gróf Károlyi György bérelte. Miután a harmadik Grassalkovich Antal 1841-ben magtalanul halt meg, az uradalmat nővérének a fia, gróf Forgács Antal vette át, aki 1847-ben eladta az akkori bérlőnek, gróf Károlyi Györgynek. A parádi uradalmat és a gyárat 1847-1920 között a Károlyi-család birtokolta. 1767 körül az óhutai üzemet áttelepítette Grassalkovich Antal, az akkor még Újhuta néven ismert mai telephelye környékére, Parádsasvárra. A létesítményt valóEÉL. Canonica Visitatio. 1746. t HML. IV-l/b/86. Közgyűlési iratok. 1764. Nr. 100. CSIFFÁRY G., 1996. 268. - A parádi szalajkafőzésre bővebben lásd: CSIFFÁRY G., 1996. 268-270. 92