Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

színűleg az égetéshez szükséges fa hiánya miatt kellett áthelyezni az új helyre. 1767-ben a parádi hutásmester Pojácsek Tamás volt. 1776-tól a parádi hutát Odler Antal bérelte az évben 300 Ft-ért.

230 1785-ben a parádi hutában 700 mázsa hamuból nyert 300 mázsányi hamuzsírból évi kb. 150 mázsa üvegárut készítettek. A huta jövedelme 800-1000 rajnai forint volt. A készárut Párád környékén, Pesten, Temesvárott és Kecskeméten értékesítették. Ez időben a műhelyben 7 szakmunkás (üvegfúvó) és tanuló dolgozott.

231 1792-től az új bérlő, Leszkovszky János vette át a hutát. 1803-ban ő az, aki felállította az első köszörülő műhelyt a hutánál. Ez a műhely lehetővé tette, hogy a korábbi fúvott díszítési technikák mellett a kristály technika módszerét is meghonosítsák Párádon. A mátrai huták közül, ismereteink szerint, egyedül Párádon készítettek metszett-csiszolt üvegtárgyakat. Gátolta a termelés növelését a Párád környéki kvarchomok gyenge minősége. 1805-ben a termékeket - a tábla és egyéb fúvott üvegfajtákat - a környékbeliek között értékesítették. 1818-ban - Fáy András leírása szerint - szünetelt az üzem újjáépítés miatt. Az Orczyak egy Morvaországból érkezett hutással új kemencéket rakattak. 1819-ben a parádi hutában 1 faktor, 1 hutásmester és 15 hutáslegény dolgozott. Sikerült fehér üveget előállítaniuk, amely már exportképes is volt, s termékeit (savanyúvizes üvegek, lopók, palackok, borosbutéliák) részben helyben adták el, részben a török határok felé fuvarozták.

232 Kár, hogy a forrás nem jelöli meg a pontos helyet, így a „török határok felé" kifejezés alatt a Balkán országait érthetjük elsősorban. 1825. január 1-től a parádi uradalom új bérlői Kaán Sámuel és Szitányi Ullmann Móric lettek, akik kisebb mérvű renoválást végeztek az üzemben. A gyárvezető ez időben Kammermayer József volt. 1839—40-től az uradalom és vele a gyár új bérlője gr. Károlyi György lett. 1840-ben, amikor gr. Károlyi György bérbe vette a debrői uradalmat, elkészítették a parádi huta ingó és ingatlan vagyonának az összeírását. A telep épületeiről a következő leírás található: 1. Az üveges mester lakása 1018 frt. 20 krajcár 2. Az üveges mester istállója, kocsiszín 275 frt. 3. Uvegdepositorum, ezen épület hossza 9 öl, szélessége 4 öl, kőből és vályogból építve 207 frt. 4. Az üvegfőzőfazék-műhely, ezen épület hossza 6 öl 1 sukk, szélessége 5 öl, foglal magában 2 műhely szobát 2 kaminus (fűthető) kéményre, falai kőből, vályogból építve 231 frt. 31 krajcár TAKÁCS B., 1970.24-28. DERCSÉNYI D.-VOITP., 1969. 381. A másodkézi bérlet nem ismeretlen Werbőczi óta. A parádi üzemnél is találunk rá több precedenst, pl. 1776-tól a debrö-parádi uradalmat az Orczy család bérelte, viszont ők a hutát még az évben árendába adták Odler Antalnak, s ugyanezt tették 1792-ben is. MÓL. C-64. Helytartótanács Levéltára. Departamentum Commerciale 1786. 25/A-217. Fólió. FÁY A., 1819.22-23. 93