Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55
Más, időközben felszínre került új adatok viszont cáfolják a huta ilyen hosszú idejű szüneteltetését. A Rákóczi-birtokok konfiskálása (1715) után, 1717 táján, az új birtokos Zinzendorf Ferdinánd egri várkapitány újból megindította a termelését, s az ott dolgozó mesteremberek számára ideiglenes adómentességet eszközölt ki a megyétől. 217 A parádi üveghuta - mint az az egykor Rákóczi tulajdonban álló debrői uradalom része -, miután lefoglalták, kincstári kezelés alatt állt. 218 1717. december 17-i vármegyei közgyűlés módosította a parádi üveg officina kézműveseinek dicális adóját, s az egész hutára 30 forint taksát határozott meg, s ugyanakkor az üveghuta munkásainak számát 30 főben állapította meg az adókivetés szempontjából. 219 1720-ban az üvegolvasztót Albert György hutásmester bérelte évi 60 frt- 220 ért. A parádi huta 1723-ban a dicális összeírás szerint 12 forint taksát fizetett 221 , és ezek szerint 12 alkalmazottja volt. 1725-ben a hutánál egy tizedes felügyelete alatt 8 magyar és 1 szlovák nevű jobbágy dolgozott, közülük egy asztalos és egy 222 üveges. 1727-ben a debrői uradalmi tiszttartó azt kérvényezte a vármegyénél, hogy csökkentsék az adójukat, s akik Párádra az üzemhez jönnek, 2 esztendeig adómentességet élvezzenek, mert ennek hiányában az üvegcsűrnél már nincs más alkalmazott, mint egynéhány mesterlegény és a gazda. 223 A felsorolt adatok alapján úgy gondolom, bizonyítottnak tekinthető a parádi üveghuta 1712-1727 közti folyamatos üzemelése. Az 1712-1717. évek közti termelési szünet magyarázata a parádi huta keletkezésével függ össze. Bizonyos adatokból arra lehet következtetni, hogy 1710-ben Rákóczi Ferenc kifejezetten hadiipari termelés céljából állíttatta fel Párádon az uradalmi hutáját. Ezt látszik alátámasztani Rákóczi Ferenc 1707. szeptember 14-én kiadott parancsa Sréternek. Ebben az áll, hogy az 1708. évi hadjárat előkészítésére: „öntessen az öntőházakban 24 fontos golyóbist 3600-at, 12 fontost is annyit, 4 fontost 12 000-t, 30 fontos bombát 1200-at, 60 fontost is 1200-at, 4 fontos apró mozsárokhoz penig 5000 gránátokat. A murányi és zborói üveghutákban öntessen 10 000 kézi üveggránátokat." Végül is Párádon az üvegből történő lőszergyártásra nincs írásos bizonyítékunk, az idézett szöveg csupán a kezdeményezésre utal. Valószínű azonban, hogy az üveggyártó telepen békésebb és köznapibb tárgyak készülhettek, mint pl. öblösüvegek vagy ún. pincetokba való palackok. Ezek szerint a parádi huta 1712-1717. évek közti szüneteltetése azzal magyarázható, hogy lőszergyártó üzemként létesült. Viszont 1711 után már nem volt szük217 21X 219 220 221 222 223 224 SOOSI., 1955. b. 47-48. Rákóczi Ferenc összes javainak a királyi kincstár számára történő lefoglalását az 1715. évi xLlX. te. mondta ki. SZEDERKÉNYI N., 1893. IV. 168. SOÓS I„ 1975. 399. SZEDERKÉNYI N., 1893. IV. 178. , HML. IV-7/D/2. Jobbágyi összeeírások. 195. öi. 1725. HML. IV-l/b/32. Közgyűlési iratok. 1727. Nr. 24. HECKENASTG., 1959. 87-88. 91
