Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

Ez esetben is a helyszín esetleges jövőbeni feltárása bővítheti meglévő ismereteinket. Párád. Óhuta. A mai parádsasvári üveggyár elődjét, a parádóhutai üvegolvasztót, II. Rákóczi Ferenc alapította. Óhuta a parádi határ déli oldalán a Som-hegy alatt, közel a Clariss forráshoz épült. A gyártáshoz szükséges kvarchomokot (népies nevén: békása) a Széchenyi-hegy szolgáltatta. Takács Béla, aki a parádi üveggyár történetét elsőként feldolgozta, a huta alapítási évét 1708. évben jelölte meg.

212 Viszont az 1708-as alapítási év iratokkal nem bizonyított, csupán elméletileg kikövetkeztetett időpont. Takács Béla a Károlyi uradalmak 1712-es összeírásában szereplő megjegyzést vette alapul, amely szerint: „Der Fürst Rákóczi hat in der verweichenen Rebellion eine Glashütte aufrichten lassen." ' Az újabban napvilágra került adatok alapján viszont a parádi üvegcsűr 1708as alapításán feltétlen módosítani kell. Rákóczi Ferenc a szabadságharc idején, elsősorban gazdaságilag, az 1,3 millió kat. h. kiterjedésű családi birtokra támaszkodott. A családi birtokok közül a debrő-parádi uradalom csak nagynénjének, gróf Rákóczi Erzsébet gr. Erdődy Györgyné halála után (1708-ban halt meg) került a tulajdonába. Rákóczi 1709 őszén határozta el, hogy átszervezi családi birtokainak korábbi igazgatását. Az Udvari Gazdasági Tanács lett az az új szervezet, amelyet 1710-ben állított fel, s annak ünnepélyes beiktatása csak 1710. március 31-én történt meg. 1710. június 2-án jelentette Malonyai Ferenc, hogy megindult a munka a mátrai, azaz a parádi üveghutában, de táblaüveget nem tudnak készíteni, s jöjjön Ungvárról egy hozzáértő üveges és tanítsa meg őket

214 Kezdetben valószínű, hogy csak öblösüvegeket tudtak készíteni. Egy másik adat szintén a parádi üveghuta 1710-es létesítését igazolja. A parádi cseviceforrás vizét szívesen fogyasztotta Rákóczi. Póka János, a fejedelem étekfogója 1710-ben több ízben is megfordult Egerben, hogy onnan Párádra, a csevicéhez utazzon, s Rákóczi után szállíthassa a szükséges vízkészletet.

215 Miután a csevice hordóban nem volt szállítható, mert ereje elillant, ezért üvegbe palackozták, ahhoz pedig 1710-ben már működnie kellett a parádi üvegolvasztónak, ahol elkészülhettek a csevicéhez szükséges üvegek. Takács Béla szerint a parádi üzem 1712-ben már nem működött, viszont az üzem szüneteltetésének okát nem tárja elénk, mondván, hogy az adatok hiányában nem válaszolható meg. E vélemény szerint 1712-1727 között 15 évig nem működött az üvegolvasztó.

216 212 TAKÁCS B., 1970. 25. 213 KARÁCSONYI J., 1911. II. 132. 214 HECKENAST G., 1996. 65. - Idézi a forráshelyet: MOL. G. 21. II. 4.4. 1710. április 19., június 2. 2,5 SZEDERKÉNYI N., 1893. IV. 125. 216 TAKÁCS B., 1970. 25. 90