Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55
A mátrai üveghuták története Petőfi Sándor Nagybányán, 1847. május 25-én írta útilevelében a szelestyei hutáról: „ Néhány napi múlatás után ... Erdődről Nagybánya felé indultam. Pünkösd első napját Zelestyén töltöttem az üveghutában, mit még sohasem láttam, s így rám nézve igen érdekes volt. Láttál-e már üveget fújni? Barátom, azoknak az embereknek ez olyan könnyen megy, mint nekem a versírás; az ördög gondolta volna. Azt tudtam, hogy minden üvegnél egy-egy tüdő szakad meg, pedig hát dehogy. A vidék gyönyörű: regényes erdős völgy Erdély tőszomszédságában. Különösen gyönyörködtem este, midőn minden sötét volt, csak a hutából világított rám a pokoli tűzláng ... olyan volt a világ, mint egy haragos félszemű szerecsen óriás" . Bevezetés 1966-ban írta a magyarországi üveghutákról Takács Béla a következő, máig aktuális gondolatait: „A magyar üvegipar hozzávetőleg hiteles történetét csak kitartó levéltári kutatás részleteredményeinek felhasználásával lehet majd megírni. Ezekből minden bizonnyal megállapítható lesz, hogy a magyar üveggyártás sokkal régebbi, mint gondolnánk, továbbá sokkal több huta működött hazánk területén, mint amit a statisztikai, topográfiai munkák felsorolnak. Különösen az uradalmi, családi, egyházi levéltárak rejtenek magukban sok érdekes és ismeretlen adatot üveggyártásunk múltjából" } A mai Magyarország területéről az Északi-középhegység sorában helyet foglaló Mátra tömege közel 1000 km 2 kiterjedésű. 3 Az Északi-középhegység a jelenlegi ország területének 13%-át, azaz kb. 12 090 km 2 területet ölel fel. Végső soron ennek 1 Idézi: DÁVID Gy.-MIKÓ L, 1972. 80-81, 2 TAKÁCS B., 1966. 7. 3 DALLOS A„ 1980. 3. 55
