Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

mintegy 1/12-ed része a Mátra területe, amelynek üvegiparát az eddigi kutatás eredményei szerint a legkevésbé ismerjük. A zempléni üveghutákat és hamuzsírfőzők múltját Takács Béla tárta fel.

4 A Bükk hegység üvegiparát Veres László több munkában vizsgálta,

5 illetve e tanulmány szerzője

6 kutatta. Szvircsek Ferenc a történeti Nógrád megye területén létesült üveggyártó telepek történetét írta meg.

7 A Mátra területén keletkezett üvegcsűrök közül Kovács Béla elsőként tárta fel egy üvegolvasztó telep anyagát.

8 A mátrai huták múltját először próbálta vázolni Takács Béla

9 a parádi gyárról írt müvében. Új adatokkal bővítette az ismereteinket a hasznosi és szuhai hutákról Szvircsek Ferenc,

10 illetve Sebestyén Kálmán." A jelenkori Heves megye területén keletkezett üveghuták és hamuzsírfőzők múltját már ismertette e tanulmány írója

12 a manufaktúrákról írt könyvében. Miután a Mátra hegység területe közigazgatásilag Heves és Nógrád megyében fekszik, szükségesnek tartottam, hogy egyetlen tanulmányban mutassam be valamennyi mátrai üvegcsűr történetét. Magyarország területén a Mátrában találjuk a legnagyobb összefüggő erdőket, de még inkább így volt ez a történeti múltban. Azt, hogy igazi ősrengeteg volt a Mátrában a XVIII. században, meggyőzően bizonyítja az első katonai felméréshez kapcsolódó országleírás, amelyben még száraz időszakban is nehezen járhaíó utakról, vízmosásokról s akár lóval is áthatolhatatlan erdőkről olvasunk.

n Miután ez az erdőrengeteg szinte háborítatlan, nem véletlen, hogy az elszaporodó farkasok irtásáról szólnak a korabeli leírások. így Gyöngyösön 1745-ben, míg Mátrafüreden 1780— 81-ben, 1785-ben, de még 1800-ban is pusztították ezt a dúvadat.

14 Petényi Salamon útinaplójának ránkmaradt töredékei szerint az 1850-es években a mátrai erdőkben keselyük is fészkeltek, s még az 1870-es években az erdők közönséges lakója volt a barnamedve.

15 A mátrai erdők a korai középkortól sok hasznos nyersanyagot kínáltak az ott élő embernek. A tűzifán kívül a szénégetés, hamuzsírfőzés, valamint az üvegipar kialakulásának egyéb alapvető feltételei adottak voltak. A Mátra területén a középkortól a kora újkorig 16 üveggyártó telep keletkezett. Ezek a következők: Pásztó, Bodony középkori üvegcsűrjei, továbbá Gyöngyössolymos, Mátraalmás (vagy korábban Szuhahuta), Mátrakeresztes: Alsó huta, Felső vagy Dessewffy huta, Mátraszentimre: Apátsági huta, Mátraszentimre4 TAKÁCS B., 1961.29-35.; 1964.251-261.; 1966.5-151. 5 VERES L., 1979. 43-49.; 1978. 5-103.; 1995. 5-107. 6 CSIFFÁRY G., 1994. 31-67. 7 SZVIRCSEK F., 1982. 47-106.; 1983. 213-228.; 1989. 159-174. K KOVÁCS B., 1969. 205-211. 9 TAKÁCS B., 1970. 7-144. 10 SZVIRCSEK F., 1982. 47-106.; 1978. 1-6. " SEBESTYÉN K, 1993. 1-98. 12 CSIFFÁRY G., 1996. 125-160. 13 HML. IV-417/53. Originál Aufnahmskarten von Ungarn. 1782-85. Landesbeschreibungen. Az első katonai felvétel Magyarországról. 1782-85. Országleírás Heves megyéről. 1-44. 14 KOVÁCS B., 1984. 101.; 163; 165.; 178.; 217. 15 CSIFFÁRY G, 1997. 35-36. 56