Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Besze Tibor: Gyöngyösi urbáriumok; contractusok és conscriptiok tanulságai (XVIII-XIX. század) • 27
A Tarródy Apollónia telkein élők évente legalább öt napot szolgáltak. A 30 forint taksa már a kocsmaárendát is tartalmazta. Ezen kívül mindenki egy köböl borral tartozott. Almásy Pál taksásai 51 krajcárt fizettek és az uraság összes munkáját kötelesek voltak elvégezni. Almásy Apollóniának legalább 8 napot dolgoztak a jobbágyai. Ketten l-l, négyen pedig 2-2 forintot adtak taksa fejében. Az úrbérrendezést megelőző évtől kezdve minden gazda egy köböl borral tartozott. Bárczy Ferenc taksásai egyenként 3 forintot fizettek uruknak robotra, valamint bor- és búzadézsma helyett. Urbanoczky Miklós három jobbágya közül kettőt 2 forint, a harmadikat 3 forint taksára köteleztek. Ezen kívül, ami munka adódott, azt el kellett végezni. Borból 2-2 köböllel tartoztak. Török József egyetlen taksása földesúri szolgáltatásait 4 forint 12 krajcárral váltotta meg. A Czingel Julianna részén lakók robotváltságként és taksáért 4-4 forintot fizettek. Tassi György örököseinek 1 forint 30 krajcár és egy köböl dinnyebor járt a taksásától. Balogh Katalin jobbágyai esztendőnként 12 napot robotoltak és együttesen 6 forint 15 krajcár taksával tartoztak. Taksa- és robotváltság címén Marsitzky László 3 forintot kapott. A legtöbb éve robottal, fejenként 18 nappal, a gyöngyösi gazdák közül a Tarródy József telkén élők szolgáltak. Ezenfelül adott minden gazda 1 forint 6 krajcár taksát és egy köböl bort. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a robotterhek az urbáriumban előírtaknál kisebbek voltak. A mezőváros lakóit évi 1-12 nap gyalogmunkára kötelezték. Ez alól csak Tarródy József zsellérei voltak kivételek, akiknek 18 napot kellett dolgozniuk. Gyöngyösön tehát az urbárium bevezetése a földesúri terhek növekedéséhez vezetett volna, ami a rendezés céljával ellentétes volt. A korábbi időszakhoz hasonlóan az adónemek közül az úrbérrendezés előtt is a taksa és a dinnyebor játszotta a legfontosabb szerepet. A népesség gyarapodásával és a szőlőterületek terjeszkedésével párhuzamosan mindkét járadékfajta összmennyisége növekedett. A XVIII. század elején még meglévő ajándékadás szokása a rendezés előtti évtizedekben már ismeretlen volt a gyöngyösi zsellérek körében. Az úrbéri rendelet bevezetésének elmaradása Gyöngyösön lényegében kedvező volt a jogilag zsellérállapotú, de aligha nyomorult szegény helyzetű mezővárosi polgárok számára. Az egységes urbárium helyett a földesurak úrbérpótló szerződéseket kötöttek zselléreikkel és ezeket rendszeresen megújították. Az 1836. évi jobbágytörvények kapcsán azonban a birtokosok azt próbálták bizonyítani, hogy az urbárium „annak rendje és módja szerint" itt is bevezetésre került, és az azóta eltelt idő gyakorlatával ahhoz alkalmazkodtak. Ennek az állításnak azonban minden forrás ellene mond, így nem tekinthetjük másnak, mint taktikai fogásnak. Úrbérpótló szerződések Ml 2-bö\, 1787-ből és 1827-ből állnak rendelkezésünkre. A MOL. P. 518/a. 690. HML. IV-l/i/1.7. MOL. P. 518/a. 169. HML. IV-l/i/1.7. 47
