Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok a gyöngyösi prostitúció újkori történetéhez • 187

úgy a kéjhölgytartó nőket valamint a kéjhölgyeket is szigorúan és érzékeny büntetés alatt az illy botrányok elkövetésétől tiltsa el. " A kérdés egy évtized múltán ismét a romló közegészségügyi állapotok miatt kerül előtérbe. 1867-ben Hanák Vendel városi főorvos a polgármesterhez küldött levelében egyértelműen a rendőrkapitány hivatalát okolja a bujakór terjedésében, mert „hanyagul jár el tisztje ezen betöltésében". A titkos kéjelgőkkel szembeni erőteljesebb rendőrségi fellépés már csak azért is indokolt lenne, mert „a tapasztalás azt igazolván, hogy leginkább a kórban szenvedők szokták magokat a vizsgálat alól elhúzni".

I6 A kérdés súlyát megvilágítja, hogy például 1867-ben a gyöngyösi közkórház betegeinek 13%-a szifiliszes megbetegedéssel kezeltette magát.

17 Különösen magas ez a szám annak ismeretében, hogy a jelzett betegségben szenvedők tényleges száma ennek akár többszöröse is lehetett. Ugyanis a bujakórt nemcsak az esetleges előítéletek miatt nem jelentették sokszor, hanem azért sem, mert tünetei alapján összekeverték a köszvénnyel, vagy egyszerűen el kezdték házilag kikezelni. ,J\áinthogy a nép ebbeli bajának kezdetén nem szakértő orvoshoz folyamodik, hanem, vagy maga pemecseli, vagy pedig kuruzslókhoz járul: ezért ezen baj, annál kit meglepett, meglehetősen elhanyagoltatik és csak a legroncsoltabb helyzetben mutatja magát az orvosnak. A bajt saját nevén és jellemével nem ismerik; hanem midőn már a csontokat is fájólag bántalmazza, elnevezik köszvénynek, a szerint, a mint bőrsebekkel van egybekötve, nedves köszvénynek, ha pedig sebek nélkül csak a csontok fájnak, száraz köszvénynek keresztelik; itt a baj fájó hasonlatosságánál fogva összezavarják a csúszt és valódi köszvényt a most említett bujakóros bántalommal. "

,8 A képet tovább árnyalhatná, ha egyidejűleg- az akkor már létező - gyöngyösi katonai kórházról is rendelkeznénk adatokkal. Ennek híján csak összehasonlítási alapként utalok arra, hogy ugyanebben az évben az egri katonai kórházban 381 bujakóros katonát ápoltak.

19 A rendőrség korabeli intézkedéseiről képet kaphatunk a szerencsésen fennmaradt Gyöngyös Város Rabkönyve 1872-1879 vaskos kötetből.

20 Évente rengeteg hölgyet tartóztattak le hosszabb rövidebb időre éjjeli rakoncátlankodás, éjjeli csavargás miatt. Vizsgálatomnál azonban csak azokkal a személyekkel foglalkoztam, akik esetében egyértelmű volt a kéjelgés ténye is, mert bár a korabeli szóhasználat az „éjjeli csavargást" mint a prostitúció szinonimáját használja, s a múlt században a „rakoncátlankodás" szó egyértelműen nemi kicsapongást jelentett, mégis igyekeztem a titkos prostituáltakat, s csak azokat kiszűrni. A vizsgálat két jelentősebb eredménnyel zárult. A rabkönyv anyaga azt támasztotta alá, hogy a kéjelgéssel le16 HML. V-101/b/15 XXIV. fasc. A kéjhölgyek megrendszabályozása (1867). 17 MONTEDEGÓI ALBERT F., 1868. 277. A gyöngyösi közkórházban 1867-ben kezelt 598 betegből 74 hivatalosan is bujakóros megbetegedéssel volt kezelve. Ez a betegség magasan vezetett a megállapított kórok között. 18 MONTEDEGÓI ALBERT F., 1868. 287-288. 19 HORVÁTH L. 1996. 173. 20 HML. V-101/b/419. 191