Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Hajagos József: Knézich Károly aradi vértanú (1808-1849) • 157
A hosszú galíciai szolgálat mély nyomokat hagyott Knezichben. Az 1849-ben Knézich mellett dandársegédtisztként szolgáló Bobik Gusztáv örökítette meg számunkra parancsnokának vallomásait galíciai élményeiről. „Galícia nyomorúságában született meg az én - minden áldozatra kész - önérzetem, hol is a Metternich politika erkölcstelenségét, majd meg a nemesség esztelen könyörtelenséget és az ez által elvadult lengyel népnek kegyetlenségét színről színre látva lelkiismeretem felzúdult s lelkemben egy jobb kor utáni vágy felébredt. ." Bobik Gusztáv Knezichről szóló visszaemlékezése tele van vértanúvá lett parancsnoka iránti túlzott elfogódottsággal, a tiszteletnek néhol áldozatul esik a realitás is, de a fentebbi idézet közel állhat a valósághoz. Galíciát megoldatlan társadalmi problémák feszültségekkel teli légköre jellemezte 1848-at megelőzően. A lengyel nemesség legkiválóbbjai az önálló lengyel állam megvalósításának a lehetőségét keresték, törekvésük azonban nem talált támogatásra a galíciai jobbágyság széles rétegeiben. Az ukrán és lengyel jobbágyok nyomorúságuk okozóit látták a lengyel földbirtokosokban. A nemesség és a jobbágyság ellentéte 1846-ban tragikus eseményekbe torkolt. A lengyel nemesség krakkói felkelését - a Habsburg kormányzattól is felbujtva - a jobbágyok fojtották vérbe. A rendcsinálásban a katonaságnak csak a statiszta szerepe jutott. A tragikus események és a Habsburg kormányzat ellentmondásos viselkedése megdöbbentően hatott a térségben állomásozó alakulatok tisztjeinek jelentős részére is. Már csak azért is, mert szoros társadalmi kapcsolatban álltak a lengyel nemességgel. Knézich is egyike volt azoknak a tiszteknek, akik gondolkodóba estek az események láttán. A politikától eddig magát távoltartó tiszt, hogy megszabaduljon az események szomorú színhelyétől, áthelyezését kérte ezrede Egerben állomásozó III. zászlóaljába. A krakkói élményeken túl áthelyezési kérelméhez hozzájárult magánéletének alakulása is. A korábbi években többször is megfordult Egerben, s megismerkedett Kapitány Mihály városi szenátor lányával, Katalinnal, akit 1844 júniusában feleségül vett. így az áthelyezés családi szempontból is megnyugtató megoldás volt Knézich számára. Egerben a feszültségekkel teli galíciai éveket egy nyugodtabb időszak váltotta fel. A helyőrségi szolgálat leteltével boldogan időzhetett felesége és két kislánya, Olga és Irén társaságában. Az 1848-as márciusi forradalmi események új fordulatot adott sok ember életének, így Knezichének is. A március 13-i bécsi forradalmat birodalomszerte újabbak követték, amelyek rövid időre megbénították a Habsburg birodalom katonai vezetését. A hadsereg sikertelen bécsi beavatkozása után a katonai parancsnokságok a még nagyobb zűrzavar" elkerülése érdekében távol tartották magukat az eseményektől. Ez jellemezte az Egerben található katonai hatóságokat is. Az itt tartózkodó katonai hatóságokat egy dandárparancsnokság, a 32. Estei Ferdinánd főherceg gyalogezred hadfogadó irodája és a 34. gyalogezred ÜL zászlóalja alkották. 4 Az eseményektől való távolmaradás azonban sem Egerben, sem máshol nem volt könnyű feladat, már csak azért sem, mert a forradalmi történések ugyanúgy gyakran közvetlenül érintették a katonaságot. 3 Az aradi vértaráií. 1979. 1. 33.; CSORBA L., 1989. 105. 4 HL 1848/491/14. 159
