Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

rontották el a szőlők miatt), hogy magok az emberek, kik birják, nem hogy köszönnék, de még azt is szidják, aki szőlőnek kigondolta ". A telepítések azonban a szőlőbirtokosok tiltakozásai ellenére, ha kisebb mértékben is, az 1780-as évek végéig tovább folytak. A szőlőterületek kiterjedése a XVIII. század folyamán 1789-ben érte el a legnagyobb területet, közel 4000 kat. h.at, mely az 1773-as állapothoz képest közel 20%-os gyarapodást jelentett. A parcellák száma is növekedett, bár jóval kisebb mértékben, 2387-ről 2640-re. Ezt követően a borexport stagnálása, majd hanyatlása, valamint a rossz minőségű szőlőterületek művelésből való elhagyása miatt az összes szőlőterület csökkent, és 1798-ra már közel 300 katasztrális holddal volt kevesebb, mint 1789-ben. A birtoktestek száma viszont nem változott. Nézzük meg, milyen nagyságú szőlőterületek tartoztak a határból a püspökség, illetve a káptalan földesurasága alá, s az egyes földesurak területén hány birtokparcella terült el. Kiderül, hogy a két földesúr területén 1789-ig folyamatosan nőtt a szőlők területe, de azt hozzá kell tenni, hogy nem azonos mértékben. 1724-ben az 1166 kat. h. szőlőterületből még a káptalan földesúri területén találunk nagyobb szőlőterületet, összesen 591 kat. h.-at, viszont a püspökség területén 575 holdat. A birtokparcellák átlagterülete ellenben kis mértékben a püspöki területen volt nagyobb, mivel itt 502 parcella volt található, s így átlagos nagyságuk 1,15 kat. h. A káptalani részen lévő 591 kat. h.-nyi terület viszont 558 parcella között oszlott meg, amelyek közül egy-egy parcellára átlagosan 1,06 kat. h. esett. Ezt követően, 1724 és 1773 között nagyobb mértékben nőtt a püspök-földesúri területen a szőlőterületek nagysága és a parcellák száma is, mint a káptalani területeken. 1773 és 1789 között viszont fordított a helyzet. Ezt a tendenciát számokkal érzékeltetve: 1760-ban már 1730 kat. h. az összes a püspöki részen lévő szőlőterület (57,76%), míg a káptalani részen 1265 kat. h. található (42,24%), 1773-ban 1919 kat. h. (59,53%), illetve 1304 (40,47%) kat. h. az összehasonlítható adat, tehát ez utóbbi, bár abszolút számokban növekedett, arányaiban csökkent. 1789-ben azután az intenzívebb káptalani parcellázások következtében közelít a két adatsor, mivel a püspöki részen 2131,7 kat. h. (53,38%), a káptalani részen pedig 1861,3 kat. h. (46,62%) szőlő található. Ez az arány maradt a század végére is, mivel 1798-ban a püspöki részen található a szőlők 54,64%-a, a káptalanin pedig 45,36%-a. A birtoktestek száma és a két földesúri területen egymáshoz való arányuk közel azonos mértékben követi a birtokterületek változását. 4 A század első két évtizedéhez képest, a szőlőterületek növekedését követve, gyarapodott az összeírt szőlőhegyek száma is. Míg 1724-ben csak 8 promontóriumot írtak össze, bár mint láttuk, már ekkor is jóval többnek ismerjük a nevét, addig 1760ban már 32-t (24+8), 1773-ban 28-at (20+8), - de ezzel kapcsolatban meg kell jeBREZNAYI., 1934.1. 176. Eger v. ir. V-l /b/75. B.LII/a. 3. 1773. évi öi., Eger v. öi. V-4/a/247-252., Eger v. ir. V-l/b/192. B.CXIII/a. 1058. Eger v. ir. V-l/a/14. B.XI/a. 15. 1724. évi öi., V-l/b/48. B.XXXIV/a. 62. 1760. évi öi., V-l/b/75. B.LII/a. 3. 1773. évi öi., Eger v. öi. V-4/a/247-252. 1789. évi öi., Eger v. ir. V-l/b/192. B.CXIII/a. 1058. 1798. évi öi. 89