Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

gyezni, hogy egyes esetekben az 1760-ban külön összeírt területeket összevont néven regisztrálták -, 1789-ben pedig 33-at (20+13). Promontóriumok a püspök földesúri részen: 1. Hajdú-hegy: nem bomlott több szőlőhegyre, mivel egységes nagy tömböt alkotott. Vizsgált időszakunk kezdetén egy részét Egri hegynek nevezték 2. Rác-hegy: 1760-ban már Nagy-Rác-hegyre, vagy Rác-hegy-Der ék-hegyre, Szarkásra, és Kecske-Dellésve oszlott, melyekhez 1789-ben a Kis-Rác-hegy is csatlakozott. 3. Cegléd vagy Cigléd két részre oszlott, Alsó- és Felső-Ciglédxe,. 1724 és 1760 között Felső-Cigléden már újabb hegyeket ültették be szőlővel. Ezek: a Barkóczyhegy, Kis-Bajusz-hegy, Öreg- vagy Nagy-Bajusz-hegy, Felső-Cigléd alias Galagonyás, Eged oldal, Cigléd Közép-hegy, Cigléd Derék-hegy és a Dónát-hegye, \11Ztól pedig a Város Oldali-hegy. 4. Szőlőskén 1760-ban a Nagy-Eged oldal szőlöskei részét talárjuk, (másik része Cigléden van), továbbá a Kis-Egedet, a Vidrát alias Tóth-hegyet, a Sík-hegyet, a Mész-hegyet és a Nyerges-Kő-t. Ezekhez csatlakozott 1773-ban Afrika, 1789-ben pedig Kis- és Nagy-Szőlőske. Promontóriumok a káptalani földesúri részen: 5. Álmagyar, melyet csak 1789-ben írnak össze három részben, Alsó-, Középsőés Felső-Álmagyar néven. 6. Tihamér, továbbá 7. Egerszalók, mely 1760-ban már három részre oszlott: Egerszalók promontóriumra, a Kis- és Nagy-Galagonyásra. 1789-ben pedig ezekhez csatlakozott a Közép-Galagonyás és Maklány hegye (1798-ban a három Galagonyást egységesen, csak Galagonyás néven írták össze). 8. Tekse-Szalók promontórium neve először 1760-ban jelenik meg az összeírásokban. Területe 1773-ban már két részre Felső és Alsó Tekse-Szalókra oszlott. 1798-ban Tekse-Szalók és Alsó Tekse-Szalók néven írták össze. 9. Kocs szőlőhegy neve végig szerepelt az egész vizsgált időszakban. Területén az 1760-as összeírástól kezdődően mindig összeírták a Nyúzó-Bérc promontóriumot. Azt, hogy a felsorolt szőlőhegyek a város határában hol helyezkedtek el, térképen is ábrázoltam. (Lásd: 2. térkép). Nézzük meg, hogyan fejlődtek területileg és birtokparcellák számát tekintve az egyes szőlőhegyek. Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy csak a Hajdú-hegy, a Rác-hegy és a puszták körülhatárolását lehet teljes biztonsággal meghatározni, mivel ezek neve alatt a püspökség, a káptalan és a város mindig ugyanazt, a határjelekkel megjelölt konkrét és állandó kiterjedésű területet értette. Eger v. ir. V-l/b/14. B.XI/a. 15. 1724. évi öi., V-l/b/48. B.XXXIV/a. 62. 1760. évi öi., V-l/b/75. B.LII/a. 3. 1773. évi öi., Eger v. öi. V-4/a/247-252. 1789. évi öi. 90