Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75
TI zab, köles) összértéknek, mely 968 magyar frt. volt. Tovább vizsgálva az összeírásokat, a következő adatokat találjuk: 1699. év 1700. év Adótárgy Adóérték ossz. Adóalanyok száma Adóérték ossz. megnevezése száma Adóérték ossz. Adóalanyok száma Adózó személy 2051 3691 frt 80 d. 1630 2934 frt Bor (hordó) 913 547 frt 80 d. 657 394 frt 20 d. Búza (kila) 6131 490 frt 48 d. 3767 301 frt 4d. Árpa (kila) 1510 90 frt 70 d. 1304 78 frt 28 d. Zab (kila) 931 55 frt 86 d. 388 23 frt 28 d. Köles (kila) 544 32 frt 64 d. 193 11 frt 58 d. A későbbi évek vizsgált adatait összehasonlítva azt látjuk, hogy kevesebb lett az adó alá vont személyek száma, csökkenő tendenciát mutat a bor- és a gabonatermés, ezzel párhuzamosan az állatállomány is. Azt is megfigyelhetjük, hogy a bor- és gabonatermés értéke közelít egymáshoz, tehát kezd kialakulni a természeti feltételeknek megfelelő mezőgazdasági termékszerkezet. A szabad királyi városi rang elvétele, valamint az a tény, hogy az 1694. évi királyi leirat után az Egerszalókról, valamint más püspöki és káptalani falvakból beköltözött jobbágyok egy részét visszatoloncolták falujukba, egyfelől értékes munkáskezek elvesztését jelentette, ugyanakkor valószínűleg érintette azokat a földterületeket is, amelyeket az egriek műveltek. Az is befolyásolhatta a lakosság számának csökkenését, hogy a zsellérek egy része továbbvándorolt az Alföldre. A Rákóczi-szabadságharc megpróbáltatásai újabb súlyos csapást jelentettek a mezőgazdasági termelésre, s a szabadságharcot követő első néhány évben stagnálás tapasztalható. 3. A város lakosainak határhasználata a XVIII. században a) A határ fejlődése a XVIII. században Az 1695. év, amikor a város magánföldesúri függésbe került, időlegesen törést jelentett a fejlődésben. A szabad királyi városi korszakban a lakosság tulajdonjogon bírta szőleit, szántóit, legelőit, s szabadon használta az erdőket is, ezt követően az egész határ és a puszták átmentek földesúri tulajdonba. 33 . A magánföldesúri függésbe kerülés gyökeres változást okozott, bár ennek hatásai nem azonnal, hanem a Rákóczi-szabadságharc bukását követő időszakban jelentkeztek. A folyamat már 1695HML. Eger v. ir. V-l/b/2. B.II. 78. és B.II. 81. HML. Eger v. urb. és félsz. ir. V-5/1. SOÓS I., 1975. 175.; HML. Eger v. ir. V-l/d/2. 13. sz. 81
