Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Bán Péter: Három XVI. századi dézsmautasítás • 53

Három XVI. századi dézsmautasítás A korszak és az egri püspökség, valamint a Magyar Kamara Archívumának kutatói előtt nem ismeretlen tény, hogy legkésőbb 1549 elejétől az egri egyházmegye tizedjövedelmeit teljes egészében a kamara gyűjtötte be. Felhasználásukat oly módon rögzítette az Oláh Miklós püspök és Ferdinánd király által kötött megállapodás, hogy a királyi végvárrá vált Eger gazdasági és intézményes személyzetének ellátásán felül megmaradt bevétel három részre osztódott: 1/3 a püspököt illette, 1/3 a vár erősítését, épületeinek karbantartását, 1/3 a vár egyéb katonai szükségleteit, mindenekelőtt a zsold fizetését volt hivatva szolgálni. Az egyezmény körvonalazta az irányító személyzet tagjait is, katonai és gazdasági hatáskörükkel együtt. Életbe lépésének időpontját az eddigi kutatás 1549. január 5-ére datálja, s hogy 15 éven keresztül változatlanul élt, azt a fennmaradt várszámadások igazolják.

1 A kamara a török elleni védelem céljából ugyan az egész Habsburg-Magyarországon tized-előbérleti jogot vívott ki magának,

2 de az egrihez hasonló szerződés tudomásunk szerint másutt nem született. Talán ez magyarázza meg, hogy Felső-Magyarországról, a később önállósult Szepesi Kamara térségéből maradt ránk a legtöbb tizedjegyzék. Erről a területről gyűjtött adatok alapján írt a kamarai dézsmálás lefolyásáról, adminisztrációjáról Szederkényi Nándor és Ila Bálint is, és az Egri Érseki Gazdasági Levéltárban, az ún. Liber Sancti Johannis egyik átírásában olvasható három, XVI. századi írásmódban készült instrukció, amely a kamarai tizedszedőknek szólt.

3 SZEDERKÉNYIN., 1890. 101.; SUGÁRI., 1991. 434., 438. EMBER Gy., 1946. 269-272; SINKOVICS I., 1985. 432. ILA B., 1940-41., ILA B., 1957. 82-91. és Heves Megyei Levéltár. XII-2/d. 39. rsz. 442447., 431-434., 481-466. - Ezek az utasítások datálatlanok, de igen nagy valószínűséggel a XVI. század második felében, feltehetően 1548 után mintegy mintaképül készültek, Kovács Béla, a „Liber Sancti Johannis" kutatója szerint mindenképpen 1643 előtt (KOVÁCS B., 1974. 18.). - Rúzsás Lajos szerint Werner György kamarai adminisztrátor 1551-ben már azt írta az egri „contrascribá "-nak, hogy a kamarától kapott utasításhoz alkalmazkodjanak. (RÚZSÁS L., 1939. 15.) Tartalmi és formai elemeik, pl. a megkövetelt mértékek, a hordók használati rendje, kepe, illetve kalangya és nem a később szokásos kereszt, valamint az íráskép alapján minden bizonnyal a XVI. század második felében nyertek megfogalmazást. (A mértékek korspecifikus jellegére: BÁN P., 1978., a hordók problémájára: KOVÁCS B., 53