Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok az egri prostitúció újkori történetéhez • 169

kizárólag kéjelgésből élő nők alkották. Ahogy a korábbi réteg, úgy nyilván ők sem szerepelnek semmiféle statisztikában, összeírásban. Állandó utánpótlást nyert ez a csoport a környező falvakból beáramló munkanélküli cselédek köréből, de a jelentős részét kültelki csavargók s azok leánygyermekei alkothatták. Érthető módon a titkos prostituáltak számára vonatkozóan nincsenek megbízható adataink. Egyes források a bejegyzettek létszámának tízszeresét ajánlják kiindulási pontként.

8 Magam részéről ezt túlzásnak tartom, de szerepük Egerben sem volt elhanyagolható. Eger rendezett tanácsú város volt.

9 Rendeleteit, szabályozását csak a megyével egyeztetve, közvetlenül az alispánnak alárendelve hozhatta meg. Még a város rendőrkapitányát sem a képviselőtestület, hanem az alispán nevezte ki. Helyzetéből adódóan a bordélyügyben sem intézkedhetett a város önállóan. Korszakunk egészében érdemes a gyöngyösi gyakorlatnak is figyelmet szentelni, mert a két város hasonló gondjait, szabályozását nemcsak a földrajzi közelség, de a közös törvényhatósági szándék is egybefüzi. A megyei szándék pedig a kiegyezés korában már egyértelműen a „nyilvános kéjeldék" engedélyezése irányába hatott. A korabeli közegészségügy és közerkölcs is azt kívánta, hogy a hagyományos prostitúciót - ahol összemosódik a kasszírosnő, cselédlány, színésznő, utcalány stb. szerepkör - váltsa föl egy rendezettebb állapot. Ezt az igényt a városok már az 1860-as évek végén jelzik, de a rendeletalkotás lehetősége a megye kezében van. A városok célja az összes kéjnő újtípusú intézmény falai közé szorítása. A megyei hatóságok ekkor még nem igazán támogatják ezt az elképzelést, pedig a városok megfelelő formát találtak a prostitúció ellenőrzésére. „Ebben a rendszerben a magánkéjnőket tekinthetjük egyéni vállalkozóknak, míg a bordélyt a tulajdonos felügyelete alatt álló üzemnek. Ez már - szemben a középkori bordéllyal - üzleti vállalkozás, amelynek adót kell fizetnie, és megküzdve a konkurenciával, gazdaságosan, hasznot hozóan kellett működnie. " A megyében Gyöngyös végzett meghatározó munkát a prostitúció szabályozásában. Itt nagyobb volt a prostitúció szerepe, s az általa okozott kár is. A lakosság lélekszámához viszonyítva a szifiliszes megbetegedések aránya országosan is kiemelkedő volt, s a gyöngyösi huszárságnál ez a betegség sokszor már a hadrafoghatóságot veszélyeztette.

1 Gyöngyösön már 1867-ben felmerül a szabályalkotás gondolata. Hanák Vendel városi főorvos ugyanis egyértelműen kimutatta, hogy a bujakór városi polgárok és katonák közötti elterjesztése „...nem a nyilvános szabad személyek által történik, kik rendes orvosi vizsgán mennek keresztül, hanem részint az utczán éjjelenkint koncsor gó, de legnagyobb részt a magán titkos személyek által terjesztetik..." De a város erre vonatkozó rendelet híján legfeljebb csak a titkos prostitúciót űzők bírsá8 MIKLÓSSYJ., 1989. 102. Egert az 1871. évi XVIII. te. sorolta a „rendezett tanáccsal ellátott helyhatóságok" körébe. 10 HML. V-101/b/15. XXIV. fasc. A kéjhölgyek megrendszabályozása (1867). 11 SZÉCSÉNYI M., 1993. 58-63. 12 HML. V-101/a/lO. 256-257. Gyöngyös Város Prothocolluma 1819. „A feslett életű személyek... " városból való kitiltásának oka, hogy „...testjeikben beteges személyek fajtalan társalkodások által a Katonákat meg motskollyák... ". 13 HML. V-101/b/15. XXIV. fasc. A kéjhölgyek megrendszabályozása (1867). 174