Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffary Gergely: A XVIII-XIX. századi magyarországi üveghuták szerepe a hazai iparfejlődésben • 115
ják a huta megközelítően teljes személyzetét. Végül is ebben az esetben az összes alkalmazott és az eltartottak aránya 1:6-nak bizonyult. 1819-ben a parádi huta dolgozóinak létszáma 17 fő, közülük 1 faktor, 1 hutásmester és 15 legény. Az előbbi megfontolás szerint ennek a közvetlen termelői létszámnak a háromszorosa (51 fő) a kiszolgáló személyzet. Ez esetben a huta körüli munkákban 68 ember vett részt. Két évvel később a parádi huták népessége az egri érseki sematizmusok szerint 272 fő. Eszerint az összes hutaalkalmazott és az össznépesség (eltartottak) aránya 1:4-hez viszonyul. Németbányán 1757. év tavaszán termelt először az üveghuta. Az abban az évben készült egyházi lélekösszeírás szerint 10 házban 29 felnőtt és 31 gyermek élt, vagyis 60 fő. Közülük kimutathatóan 6 családfő volt hutamunkás. Ha továbbra is feltételezzük, hogy az üvegfúvók munkáját minimálisan kétszer annyi kisegítő alkalmazott segítette, akkor a huta körüli munkákat 18 fő végezte. Ez esetben egy kezdő hutánál minden alkalmazottra több mint 3 eltartott jut. A telepen 1771-ben már 198 lelket írtak össze. Más adatok szerint összesen az évben 12 üvegfúvó tevékenysége igazolható. 150 Ha minimálisan kétannyinak vesszük, azaz 24 főnek a huta teljes személyzetét, akkor minden alkalmazottra majdnem 6 eltartott személy (5,5) jut. Tehát egy már közel másfél évtizede működő stabilizálódott létszámú üzemnél az összes alkalmazott és eltartottak aránya 1:6. Pillén 1745-ben az egyházi lélekösszeírás szerint 78 felnőtt és 82 gyermek élt, 1735-től - több mint 10 évig - a bérlő hutásmester mellett 6 üvegfúvó alkotta a huta 151 „törzsgárdáját". Az 1715-ben létesült üzem kiszolgáló személyzetét a szakmunkások létszámának háromszorosára - 21 fő - becsülhetjük. Ez esetben 28 fő lehetett a huta összes alkalmazottja, ahol így az alkalmazottak és eltartottak (a telep népessége) aránya több mint 1:6. Úrkúton talán 1781-ben, de 1782-ben már biztosan termelt az üvegcsűr. 1785ben az egyházi összeírás szerint a telepen 13 házban 118 fő lakott. 152 Ha ennek az üzemnek a szakgárdáját 5-6 főre becsüljük, akkor a teljes munkásállománya 20-24 fő között ingadozhat. Ez esetben a mindössze 3 éve létesült üvegcsűrnél az összes alkalmazottak és eltartottak (a telep népessége) aránya 1:6, illetve 1:5 közt változhatott. Somhegyen 1815-ben létesült az üveggyártó telep, 1818 elején a Helytartótanács rendeletére készült szolgabírói jelentésben azt írták a hutáról: „mivel a Könyörgőt maga a Földes Uraság ajánlja, mind azért, mivel ezen Fabrika által 100 ember tápláltatik", a kérelmező Neumann Ábrahám kapjon privilégiumot az üzemére. 153 Ezek szerint a telepen 100 fő élt. A hutában feltehetően 4-5 üvegfúvó munkáját közel háromszor annyi segédszemélyzet, 12-15 fő segíthette. Az összes munkás 16-20 FÁYA., 1819.22-23. ERII., 1966. 149-150. ERII., 1966. 149-150. ÉRI I., 1966. 147-148. ERII., 1966. 158. ERII., 1966. 161-162. 143
