Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffary Gergely: A XVIII-XIX. századi magyarországi üveghuták szerepe a hazai iparfejlődésben • 115

Fót (Pest); Gombás (Liptó); Hollóháza (Abaúj); Hosszúszeg (Vas); Léka (Vas); Lókút (Veszprém); Miklósvár (Háromszék); Murány (Gömör); Nagyvisnyó Szepessyhuta (Borsod); Újbánya (Baranya); Úrkút (Veszprém). Szerepeltette Füzér (Abaúi) soha nem létező üveghutáját. Adatai közül nem tudtuk értelmezni Hutta (Abaúj) üveghutáját, mert azonosíthatatlan. Rosenau (Szepes)

86 településnél üveggyárat említ. Rosenau név Rozsnyóval azonos, az viszont Gömörben található. Ez az adat is téves lehet. A Nógrád megyei Bzovára utaló üvegipari adata csak Felső-Bzova üzemére utalhat. Az időközbeni földrajzi névváltozások miatt: Nassica helyett Breznic (Verőce), Kiczö helyett Incevölgy (Bars), Dobri Pótok helyett Jópatak (Nógrád); Szihla helyett Szikla (Zólyom); Szalónak helyett Városszalónak (Vas); Zlatnik helyett Aranyosa (Nyitra); Zliechow helyett Zsolt (Trencsén) településneveit korrigáltuk. A Raffelsperger-féle lexikon az előbbi kiegészítések figyelembevételével végül is 23 magyarországi üvegipari létesítményre tartalmaz értékelhető adatot. Vannak olyan országleírások is, ahol csupán az összes üveggyártó telep számát közölték, de azok pontos helyét már nem. Martin Schwartner 1798-ban azt írta, hogy az ember több mint 25 üveghutát talál az országban. Bielek Ladislaus 1837-ben azt állította, hogy 30 üveghuta van az országban. Horváth Mihály 1840-ben kiadott művében arról tudósította olvasóit, hogy 1790-1825 közt 30 üveghuta, továbbá 2 tükörgyár (Pesten és Pozsonyban) működött Magyarországon. ' Az előbbi számszerű összevetésekből látható, hogy a régi országleírások és korai statisztikai művek, melyekre gyakran támaszkodnak a kutatók, mennyire hézagosak, ha azokat a korabeli írott forrásokkal szembesítjük. 1848 előtti időszakban, miután egyéb történeti adatokkal korrigáltuk az összeírásokban, országleírásokban és a legismertebb honismertető munkákban szereplő, üveghutákra vonatkozó adatokat, kételyeink vannak e számok valódiságáról. A hivatalos összeírások pontatlanságára még visszatérek. A magyarországi üveggyártó heRAFFELSPERGER F„ 1846. III. 422. RAFFELSPERGER F., 1848. V. 320. RAFFELSPERGER F., 1846. III. 423. A lexikon kiadása 9 évet vett igénybe, ezért szükségesnek látszott, hogy az egyes huták működésére vonatkozó évszámot is megjelöljük. Működő üveggyártó telepek: 1. Almaszeg 1845 (Bihar); 2. Aranyosd 1854 (Nyitra); 3. Breznica 1845 (Verőce); 4. Bzova-Felső 1846 (Nógrád); 5. Drienovác 1846 (Verőce); 6. Felsőporumbák 1846 (Fogaras); 7. Görgény 1846 (Maros-Torda); 8. Hosszúhetény 1846 (Baranya); 9. Incevölgy 1846 (Bars); 10. Jópatak 1846 (Nógrád); 11. Livóhuta 1846 (Sáros); 12. Madarasalja 1846 (Bars); 13. Párád 1847 (Heves); 14. Sarbó 1848 (Sáros); 15. Sepsibükszád 1845 (Háromszék); 16. Sompatak 1848 (Abaúj); 17. Szalánc 1846 (Abaúj); 18. Szikla 1848 (Zólyom); 19. Sztebnyikhuta 1846 (Sáros); 20. Városszalónak 1846 (Vas): 21. Vétyem 1854 (Zala); 22. Zalánpatak 1854 (Háromszék); 23. Zsolt 1854 (Trencsén). SCHWARTNER M., 1798. 250. BIELEK L., 1837.1.322. HORVÁTH M., 1840.318. 128