Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffary Gergely: A XVIII-XIX. századi magyarországi üveghuták szerepe a hazai iparfejlődésben • 115

1793-ban Nagyváradon jelent meg Blaskovits József könyve a hazai manufaktúrákról és fabrikákról. Blaskovits 12 üveghutát vett számba. Blaskovits meg is jegyezte: egyéb üvegkészítő műhely Magyarországon nem keletkezett, mert így is nagy bőségben vannak. Összeírásában a Bars megyei Regiomonti hutája Újbányával azonos, a Verőce megyei Nassica Breznicával egyezik. Szerepelteti a Veszprém megyei városlődi hutát is. Amennyiben Blaskovits anyaggyűjtése az 1793 előtti néhány évben történt, akkor a bakonyi huták ismeretében az csak Csehbányával hozható összefüggésbe, mivel Pillén 1715-1762 közt,

23 míg Németbánya határában 17511781 közt működött üveggyártó telep.

24 Blaskovits megemlítette Nógrádban „ ad Huttam in Neogradiensi". A terület korai üveggyártásának ismeretében az Alsó-Bzova üveghutája is lehetett, melyet 1771-ben kezdtek építeni, s a következő évtől már termelt. 5 Ezt az üveggyártó telepet nevezték Fűrész, illetve Pila néven is, miután Alsó-Bzova Pilától = Fűrész kb. 1 óra járásnyira létesült. Az előbbiekhez tartozik, hogy a Fűrészen létesült üveggyártó műhely első említése 1732-ből ered „Possessio Fűrész-Officina Vitraria, Libertinus simplex 20 dica". Ezek szerint az ez időben a divényi uradalomhoz tartozó, s a Tresztye patak völgyében fekvő Fűrész településen 1732 előtt már létezett üveghuta, amely 1771-ig állt fenn. Ezzel hozható összefüggésbe Futó Mihály adata a fűrészvölgyi hutával kapcsolatban 1771-ből, amikor azt írta, hogy már csak néhány munkásnak ad kenyeret/

0 A megszűnő üveghuta helyett, attól 6-8 km távol ekkor kezdték építeni AlsóBzova üvegcsűrét. A fentiek alapján a Blaskovits leírásában szereplő „adHuttam in Neogradiensi" telepét Alsó-Bzova hutájával azonosíthatjuk. A Trencsén megyei Felsőszalatna helyett Nagyszlatina földrajzi nevet használta. Ez a forrás 11 magyarországi üveggyártó telepre tartalmaz fontos információkat. 1793-ban további 53 hazai üvegkészítő telep létezése igazolható. Ideszámítva Blaskovits 11 üveghutáját, Miután a szerző nevét nem tüntették fel a kiadványon, a korabeli forrást kezdőszaváról nevezték el „ Schedium "-nak, mint például FUTÓ Mihály gyáripari könyve. A „ Schedium " szerzőjének az azonosítása ENDREI Walter érdeme. - ENDREI W., 1969. 52. BLASKOVITS!, 1793. 18. ERII., 1966. 149. ÉRIL, 1966. 149-151. SZVIRCSEKF., 1982.61. KORABINSKY J. M., 1786. 189. SZVIRCSEKF., 1982.53. FUTÓ M., 1944. 67. BLASKOVITS József könyvének üveghutákra vonatkozó adatait korrigálva, a következő üvegcsürök léteztek: 1. Bél (Bihar); 2. Breznica vagy Nassica (Verőce); 3. Bzova-Alsó (Nógrád); 4. Csehbánya (Veszprém); 5. Divényhuta (Nógrád); 6. Erdőd ('Szatmár); 7. Felsőszalatna (Trencsén); 8. Gombás (Liptó); 9. Gyetva (Zólyom); 10, Szlatina (Krassó); 11. Vöröskő (Pozsony). Ezek a következők: 1. Almásmező (Fogaras); 2. Almaszeg (Bihar); 3. Barcarozsnyó (Brassó); 4. Bátaapáti (Tolna); 5. Besenyőfalu (Liptó); 6. Bártfa (Sáros); 7. Bóca (Liptó); 8. Bukovina (Bars); 9. Derzsenye (Hont); 10. Ebedec (Bars); 11. Erdőszada (Szatmár); 12. Erdővágás (Sáros); 13. Facskó (Trencsén); 14. Felsőárpás (Fogaras); 15. Felsőporumbák (Fogaras); 16. Felsőucsa (Fogaras); 17. Ferencvölgy (Máramaros); 18. Görgény (Maros-Torda); 19. HasznosAlmásy huta (Heves); 20. Hollóháza (Abaúj); 21. Hosszúhetény (Baranya); 22. Kercesóra 119