Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffary Gergely: A XVIII-XIX. századi magyarországi üveghuták szerepe a hazai iparfejlődésben • 115

1793-ban 64 üveggyártó telep létezéséről tudunk a történelmi Magyarország területén. Vályi András 3 kötetes országleírásában, amely 1796-1799-ben jelent meg, 21 település határában 26 üvegkészítő telepet ismertetett. Vályi, lexikona adatainak beszerzése végett sokat utazott, egyes helyszíneken feljegyzéseket írt, a nevezetesebb helyeken rajzokat készített. Nagy szorgalommal gyűjtötte a történeti adatokat s a földrajzi nevezetességeket. Szinte az egész országot bejárta. Miután mindenhová mégsem juthatott el, ezért a vármegyékhez fordult az adatok közvetett beszerzése céljából. ] Felhasználta Korabinsky lexikonát is. Az országleírásban szerepel egy üveggyártó telep Sáros megyében Huta néven, amely Zboróhoz tartozik.

32 Ezt az üvegkészítő officinát Sztebnyikhutával lehet azonosítani. A Bars megyei Szklenó üveghutájára csak középkori adatok találhatók, kora újkori működésére nincs bizonyíték.

33 Ezért ez az adata is pontatlan. Vályi is tévesen működőnek tartotta a már korábban is említett csernelyi üveghutát, amely a Borsod megyei Nagyvisnyón lévő ekkor működő Máriássy-féle teleppel hozható összefüggésbe. Vályi országleírásában szerepelt a füzéri üveghuta. Ez tévedés, mert Füzéren mindössze hamuzsírfőző létezett egy időben. A bonyodalmat talán az okozza, hogy a Károlyi család tulajdonához tartozó füzéri uradalomban termeltek üveggyártó telepek, mégpedig Hollóházán, Nagyhután és Prédahegyen. így a Vályinál Füzér neve alatt jelzett üvegkészítő műhely a közeli Hollóháza hutájára utaló adatként is értelmezhető. Tévesen meglévőnek tüntette fel a Borsod megyei óhutai műhelyt, amely a mai Bükkszentlászló településén üzemelt 1755-ig. így adata csak Répáshutára vonatkozhat. A pilisszentléleki hutát két helyen is említette ellentmondó adatokkal, mert előbb nevezetesnek tartotta üveghutáját, míg másutt már megszűnt üvegbányaként írt róla.

36 Valójában a falu határában 1703-1739 között folyt az üveggyártás. Regéc határában 3 üvegkészítő műhelyt vett számba - a regéci Óhutát, Középhutát és Újhutát.

38 A zempléni huták ismeretében adata a regéci üveggyártó telepre vonatkozhat. Hasznos határában 2 működő üvegcsűrről írt, de nem nevezte meg a közelebbi helyeket. A mátrai huták működési adatainak az isme(Fogaras); 23. Kiskosolna (Trencsén); 24. Kishuta (Abaúj); 25. Kovászna (Háromszék); 26. Léka (Vas); 27. Livóhuta (Sáros); 28. Lókút (Veszprém); 29. Málnás (Háromszék); 30. Murányhuta (Gömör); 31. Nagyhuta (Abaúj); 32. Nagyvisnyó Máriássy huta (Borsod); 33. Németi (Baranya); 34. Novotti (Liptó); 35. Pakrác (Pozsega); 36. Papbikó (Szatmár); 37. Párád (Heves); 38. Pénzeskút (Veszprém); 39. Regéc (Zemplén); 40. Répáshuta (Borsod); 41. Sepsibükszád (Háromszék); 42. Sólyomkő (Bihar); 43. Sztebnyikhuta (Sáros); 44. Szuhahuta (Heves); 45. Újbánya (Baranya); 46. Újbánya (Bars); 47. Újhuta, ma: Bükkszentkereszt (Borsod); 48. Úrkút (Veszprém); 49. Vágási huta (Abaúj); 50. Városszalónak (Vas); 51. Végleshuta (Zólyom); 52. Zalánpatak (Háromszék); 53. Zsolt (Trencsén). 11 ÁGOSTON I., 1990. 44. 12 VÁLYI A., 1799. II. 209. 13 VÁLYI A., 1799. III. 417. 4 TAKÁCS B., 1966. 61. 5 VÁLYI A, 1799. II. 208. 6 VÁLYI A., 1799. III. 377. 7 PROKOPP Gy., 1974. 212-219. 8 VÁLYI A., 1799. II. 208. 120