Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

A többi iparág mesterei kisebb mértékben rendelkeztek szőlőterülettel, így a bőriparban a tímárok 25-28%-a, az élelmiszeriparban a mészárosok 50-70%-a, az építőiparban az ácsok 20-3 0%-a, a faiparban a bodnárok 46-60%-a, a szövőiparban a csapók 10-66%-a Ez utóbbiak száma az évszázad során ugyan csökkent, ellenben nőtt körükben a szőlőbirtokosok száma és a kezükön lévő szőlőterületek nagysága is. Jelentős a takácsok szőlőbirtoklása, mivel 32-35%-uk rendelkezett szőlőbirtokkal. A vas- és fémiparban a kovácsok 33-76%-a, valamint 1773-tól növekvő számban, 36-60%-ban a sarkantyúkészítők voltak szőlőbirtokosok. Ugyanakkor feltűnően kevés kőműves birtokolt szőlőt (2-9,5%). Ez két tényezőre vezethető vissza. Egyfelől arra, hogy a kőművesek a szőlőmunkák időszakában folyamatosan rendelkeztek munkával, s ebből meg is tudtak élni, másfelől munkájuk egy része nem a városhoz kötődött s csak időlegesen laktak a városban. g) A szőlőművelés munkafolyamatai és ezek változása A határhasználathoz elengedhetetlen megvizsgálnunk azt, hogy milyen módon, milyen munkafolyamatokat alkalmazva művelték a szőlőt vizsgált korszakunkban. Erről a témáról már közöltem adatokat az Archívum 3. számában.

103 Jelen közlés annyival bővebb az 1974-ben megjelentnél, hogy egyfelől pontosítottam a leírásokat, másfelől igyekszem meghatározni a munkavégzés időpontjait is. A szőlőterületek megművelése egész éves folyamat. Ez azt is jelenti, hogy az egyes munkafolyamatok, sőt az előző évi művelés minősége is befolyásolja, meghatározza a termés mennyiségét és minőségét. Eger város borbírájának számadásai, továbbá az egri püspökség gazdasági iratai közt lévő szőlőmunka-számadások lehetőséget nyújtanak arra, hogy fél évszázad folyamatosan, évenként előforduló adatsorait felhasználva, továbbá ezt a XVIII. század további éveinek szórványadataival kiegészítve, megvizsgáljuk a végzett szőlőművelési munkafolyamatokat, és a munkavégzések időpontjáról is képet alkothassunk.

104 Eger v. öi. V-4/a/16. 1727. évi öi., Eger v. ir. V-l/b/48. B.XXXIV/a. 62., Eger v. öi. V-4/a/51. 1760. évi összeírások, Eger v. ir. V-l/b/75. BLII/a. 3., Eger v. öi. V-4/a/64. 1773. évi összeírások., Eger v. öi. V-4/a/247-252., V-4/a/81. 1789. évi összeírások. NEMES L., 1974. 73-82. Eger v. i. V-l/b/39. B.XXVII. 101. 1753. év., V-l/b/43. B.XXX. 6. 1755. év., V-l/b/44. B.XXXI/a. 59. 1756. év, V-l/b/45. B.XXXI/b. 140. 1757. év, V-l/b/47. B.XXXIII. 95. 1759. év., V-l/b/48. B.XXXIV/a. 70. 1760. év, V-l/b/49. B.XXXIV/b. 156. 1761.év, V-l/b/54. B.XXXVII. 76. 1762. év, V-/b/55. B.XXXVIII/a. 88. 1762. év, V-l/b/55. B.XXXVIII/a. 88. 1763. év., V-l/b/56. B.XXXVIII/b. 158. 1764. év, V-l/b/58. B.XL/a. 87. 1764. év., Vl/b/58. B.XL/a. 87. 1765. év., V-l/b/59. B.XLI/a. 103. 1765. év, V-l/b/59. B.XLI/a. 103. 1766. év., V-l/b/64. B.XLIV. 4. 1766. év., V-l/b/64. B.XIV. 4. 1767. év, V-l/b/64. B.XLIV. 3. 1768.év., V-l/b/65. B.XLIV/a. 99. 1769. év., V-l/b/70. B.XLVIII/b. 140. 1770. év, V-l/b/72. B.XLIX/b. 210. 1771. év., V-l/b/72. B.XLIX/b. 209. 1772. év., V-l/b/74. B.LI. 119. 1773. év, V-l/b/76. B.LII/b. 133. 1774. év., V-l/b/78. B.LIV. 43. 1775. év, V-l/b/80. B.LV/b. 124. 1776. év, V-l/b/90. B.LIX/a. 8. 1777. év., V-l/b/90. B.LIX/a. 16. 1778. év, V-l/b/92. B.LX. 65. 1779. év, V-l/b/97. B.LXIII/b. 174. 1780. év., V-l/b/97. B.LXIII/b. 173. 1781. év., V-l/b/102. B.LXVII. 69. 1783. év. V-l/b/105. B.LXIX/b. 363. 1784. év., V-1M09. B.LXXII/b. 459. 1785. év., V-l/b/114., B.LXXVI/a. 604. 1786. év., V-l/b/119. 107