Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

tokosai pedig 5 szőlőhegy esetében részesedtek 25% feletti szőlőparcellával. Sem a Sánc, sem az extraneusok részesedése nem érte el egyik szőlőhegyen sem a 25%-ot. A birtokparcellák összterületét tekintve azt látjuk, hogy a Belváros szőlőbirtokosai a 34 szőlőhegyből 23-on (67,64%) több mint 25%-kal, s ebből 12 esetben részesedtek 50% felett (35,29%o). A Hatvani külváros szőlőbirtokosai a 34 promontóriumból 12 szőlőhegy esetében több mint 25%-kal (35,29%), s a 12-ből négy esetben 75% felett, 3 esetben pedig 50% felett részesedtek a szőlőbirtok-parcellákból. A Felnémeti és a Cifra külváros lakosai 5 esetben (14,71%), a Makiári külváros lakosai pedig 3 esetben (8,82%) rendelkeztek egy-egy szőlőhegy összterületéből 25% felett. A birtokparcellák számához hasonlóan, a szőlőterületek vonatkozásában sem érte el egyik szőlőhegyen sem a 25%-os arányt a Sánc külváros és az extraneusok kezén lévő szőlőbirtok.

98 e) A szőlőbirtokosok társadalmi megoszlása Vizsgálatunkat két időmetszetben végezhettük el: 1727 és 1789-ben. 1727. évi adataink szerint az 1015 egri lakóhelyű birtokos közül 9 (0,89%) volt egyházi természetes (kanonok stb.) vagy jogi személy (püspökség, káptalan, szerzetesrend stb.), 7 (0,69%) nemes ember és 398 (39,21%) polgár. Nem tudtuk meghatározni a társadalmi jogállását 601 személynek (59,21%). Ezek, a későbbi időszakhoz hasonlóan, feltételezhetőleg parasztok vagy zsellérek voltak. 1789-ben 17 egyházi természetes és jogi személy (0,85%), 133 (6,65%) nemes, 9 (0,45%) honorácior, 256 (12,81%) polgár, 115 (5,75%) polgár felnőtt családos leszármazottja, 991 (49,58%) paraszt, 361 (18,06%) házi és kerti zsellér és 117 (5,85%) egyéb, a fenti társadalmi kategóriák egyikébe sem besorolható családfő rendelkezett szőlővel.

100 Ha a birtokok területi kiterjedését vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy 1727ben a 9 egyházi szőlőbirtokos 76 kat. h. szőlőbirtokkal rendelkezett, mely az összes szőlőterület 5%-át tette ki, a 7 nemes 16 kat. h.-at (1,05%), a 398 polgár 875 kat. h.at (57,56%o), míg a 601 további személy pedig 553 kat. h.-at (36,39%) birtokolt. Az 1789. évi összeírás jellegéből fakadóan pontosabban meg tudjuk állapítani azt, hogy az egyes társadalmi kategóriákhoz tartozó szőlőbirtokosok milyen mértékben részesedtek a szőlőterületekből. Azt meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben is csak az egri lakóhelyűek adatai értékelhetőek. A 17 egyházi birtokos 175 kat. h. 1138 négyszögöl (4,53%), a 133 nemes 442 kat. h. 333 négyszögöl (11,41%), a 9 honorácior 37 kat. h. 616 négyszögöl (0,96%), a 256 polgár 686 kat. h. 94 négyszögöl (17,70%)), a polgárok 115 felnőtt korú, már családdal rendelkező, de polgárjogot még nem szerzett szőlőbirtokos gyermeke 198 kat. h. 1108 négyszögöl (5,13%), a 991 paraszt 1697 kat. h. 1352 négyszögöl, a 361 házi és kerti zsellér 455 kat. h. 512 négyszögöl (11,75%), az egyéb kategóriába tartozó 117 fő pedig 181 kat. h. 1162 négyszögöl (4,69%) szőlőterülettel rendelkezett a városi lakosok kezén lévő 3874 Eger v. öi. V-4/a/247-252. 1789. évi öi. Eger v. öi. V-4/a/16. 1727. évi öi. Egerv. öi. V-4/a/247-252., V-4/a/81., Heves Megye Népszámlálása; IV-34/1. 1789. évi öi. 105