Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75
A XVIII. századból még két nagy conscriptio áll rendelkezésünkre, melyek értékes adatokat biztosítanak a szőlők minőségének vizsgálatára. Az egyik az 1760. évi egri szőlőbirtok-összeírás, 92 a másik pedig a II. József-féle kataszteri összeírás. Az 1760. évi conscriptio - mint már az előzőekben jeleztük - kapásokban tartalmazza a város határában és pusztáin fekvő promontóriumok szőlőinek osztályozását. Sajnos ez az összeírás a szőlők klasszifíkálását tekintve nem teljes, mivel a káptalan földesurasága alá tartozó szőlőhegyek közül nem mindegyiken hajtották végre az osztályba sorolást. Ezenkívül: csak a termő szőlők minőségét vizsgálták, és szőlők minősítésének alapja a föld milyensége, a terület fekvése volt, figyelembe véve a szőlőhegy meredekségét is, s ezek alapján a promontóriumok földjét három osztályba sorolták. Az osztályozásnál magát a szőlőt értékelték, s nem vették figyelembe azt, hogy a szőlősgazda milyen alapossággal művelte, illetve müveitette birtokát. Elsőosztályú csak délkeleti vagy déli fekvésű lehetett, tehát amelyiket szinte egész nap érte a napfény. A művelés minőségét a városi magisztrátus a jó borminőség biztosítására vizsgáltatta, s ez a feladat a hegyrendészethez tartozott. A három osztályon belül jól, közepesen és rosszul megművelt szőlőket írtak össze. 1760-ból ismerjük a város határában lévő 32 promontóriumból 27-nek (84,375%) az osztályozását. A szőlőhegyeken összeírt 2108 termő szőlőbirtokból (mely nem azonos az összes birtoktesttel, mivel nem számítottuk bele az új telepítésű és a „deserta" szőlőket) 1533-nak (72,72%) ismerjük a minőségét, mely a 2995 kat. h. szőlőterületből 2139 holdat (71,42%) tett ki. Ismerjük a Hajdú-hegy, a Ráchegy és részei (Kecske-Dellés, Szarkás-, Derék-hegy), a Felső-Cigléd és részei (Barkóczy-hegy, Kis-Bajusz, Öreg-Bajusz, Köles-hegy, Felső-Cigléd alias Galagonyás, Eged oldal, Cigléd-Közép-hegy, Cigléd Derék-hegy, Dónát-hegy), AlsóCigléd, Kis-Eged, Nagy-Eged oldal, Vidra- alias Tóth-hegy, Sík-hegy, Mész-hegy, Nyerges-Kő, Alsó-Tekse-Szalók, Kis- és Nagy-Galagonyás osztályba sorolását. Nem vizsgálták Kocs, Szalók, Tihamér és Álmagyar szőlőit. A 2139 kat. h. szőlőterületből 942 (44,07%) volt elsőosztályú, 758 (35,47%) másodosztályú és 439 kat. h. (20,76%) harmadosztályú. Az elsőosztályú szőlők több mint egynegyede a Sík-hegy oldalán terült el, ez 249 kat. h. 400 négyszögöl szőlőt tett ki (az összes elsőosztályú szőlő 26,43%-át). Jelentős elsőosztályú szőlő volt az Egeden (Eged oldal, Nagy-Eged oldal): 135 kat. h. 600 négyszögöl (14,36%), AlsóCigléden 90 kat. h. 1400 négyszögöl (9,64%), Felső-Cigléden 74 kat. h. 1000 négyszögöl (7,91%), Alsó-Szalókon 86 kat. h. 600 négyszögöl (9,16%), a Hajdú-hegyen 75 kat. h. 1200 négyszögöl (8,03%) a két Galagonyáson (Kis- és Nagy-Galagonyás) 102 kat. h. 600 négyszögöl (10,85%) és a Rác-hegyen 58 kat. h. 800 négyszögöl (6,20%) Elsőosztályú szőlő volt még a Barkóczy-hegyen 27 kat. h. 400 négyszögöl (2,89%), a Köles-hegyen 9 kat. h. 1400 négyszögöl (1,05%), az Öreg Bajusz-hegyen 9 kat. h. 400 négyszögöl (0,98%), valamint a Kis-Egeden 23 kat. h. 600 négyszögöl (2,5%). Eger v. ir. V-l/b/48. B.XXXIV/a. 62., Eger Érs. Glt. XII-3/a/59. Eger v. öi. V-4/a/247-252. 1789. évi öi. 100
