Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

Az eddig elmondottakból világosan kitűnik, hogy a várostól keletre elterülő szőlőhegyeken található az adott időben az elsőosztályú szőlők több mint fele, 498 kat. h. 1400 négyszögöl (52,90%), a nyugaton fekvő promontóriumokon 264 kat. h. 800 négyszögöl (28,05%), az északi területeken pedig 175 kat. h. 800 négyszögöl (19,05%). A legtöbb másodosztályú szőlő Alsó-Szalókon volt: 131 kat. h. 800 négyszögöl (17,33%), melyet a Rác-hegy 113 kat. h. 800 négyszögöl (14,64%) és AlsóCigléd követett, ez utóbbi 79 kat. h. 600 négyszögöl (10,46%) szőlővel. Másodosztályú szőlő volt még a Barkóczy hegyen 29 kat. h. 200 négyszögöl (3,84%), az Öreg-Bajusz hegyen 7 kat. h. 800 négyszögöl (0,99%), az Eged oldalon 32 kat. h. 1200 négyszögöl (2,34%), Sík-hegyen 34 kat. h. 600 négyszögöl (4,53%) és a két Galagonyáson 43 kat. h. 200 négyszögöl (5,73%). A harmadosztályú szőlők egynegyede az Eged oldalán terült el. Ez 111 kat. h. 600 négyszögöl területet jelentett, az összes harmadosztályú szőlő 25,44%-át. Csak harmadosztályú szőlő volt Felső-Cigléd alias Galagonyáson: 25 kat. h. 1200 négyszögöl (5,88%), Vidra- alias Tóth-hegyen: 40 kat. h. 1000 négyszögöl (9,28%). A Mész-hegyen 46 kat. h. 1200 négyszögöl (1,68%) és a Nyerges-Kőn 19 kat. h. 1000 négyszögöl (4,48%). A Dónát-hegyét, a Kis- és a Nagy-Galagonyást leszámítva mindegyik szőlőhegyen volt kisebb-nagyobb harmadosztályú szőlőterület. Érdekes képet mutat az egyes szőlőhegyeken az osztályozott szőlők egymáshoz viszonyított aránya. Csak elsőosztályú szőlőt találtak a Köles hegyen, ezt követi közel 84% első osztályú szőlővel a Sík-hegy és 83%-kal a Nagy-Galagonyás, 50% alatt volt viszont az elsőosztályú volt a területek aránya a Hajdú-hegyen (34,51%), a Ráchegyen (32,73%), a Barkóczy-hegyen (48,33%), az Eged oldalon (45,22%), CiglédDerék-hegyen (48,30%), Alsó-Cigléden (44,78%), a Nagy-Eged oldalon (33,52%), és Inferior- (vagyis Alsó-)Szalókon is (32,76%). Igen nagy a harmadosztályú szőlők aránya az első- és másodosztályúakhoz viszonyítva a Nagy-Eged oldalon (30,54%).

94 Vizsgáljuk meg, mit mutatnak a számok közel harminc évvel később, 1789ben. Ekkor a szőlőket hat osztályba sorolták. Az osztálybasorolási alapelvek hasonlóak voltak, mint 1760-ban. 1789-ben 2638 parcellát írtak össze, melyből 131 volt elsőosztályú (4,96%), 1088 másod- (41,27%), 783 harmad- (29,67%), 466 negyed(17,66%), 144 ötöd- (5,46%) és csak 26 hatodosztályú (0,98%). Területi megoszlásukat tekintve a 3993 kat. h. 145 négyszögöl szőlőterületből 303 kat. h. 1005 négyszögöl volt elsőosztályú (7,6%), 1737 kat. h. 263 négyszögöl másod- (29,87%), 1192 kat. h. 1440 négyszögöl harmad-, 588 kat. h. 887 négyszögöl negyed-, 149 kat. h. 815 négyszögöl az ötöd- (3,74%) és csupán 21 kat. h. 535 négyszögöl a hatodosztályú (0,55%). Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a birtokok közel fele (46,23%-a) tartozott a jónak minősíthető első- és másodosztályú szőlők közé, míg a másik fele (47,33%) a közepesként értékelhető harmad- és negyedosztályúak, s csak elenyésző töredékük (6,44%) a rossz minőségű ötöd- és hatodosztályúakhoz. A birtokterületi megoszlás is hasonló képet mutat. Az első- és másodosztályú szőlők terüEgerv. ir. V-l/b/48. B.XXXIV.a. 62., Eger Érs. Glt. XII-3/a/59. 101