Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75
4-5 5-10 10-20 20-50 Összesen: Megnevezés holdas birtok-parcellák területe Megnevezés hold n-öl hold n-öl hold n-öl hold n-öl hold n-öl Kocs 5 1514 179 403 TekseSzalók Alsó Tekse-Szalók 9 6 25 1019 11 750 132 1363 TekseSzalók Alsó Tekse-Szalók új szőlők 47 673 TekseSzalók Felső TekseSzalók Egri Káptalan 15 1521 277 948 Egerszalók Egri Káptalan 4 180 5 112 126 916 Galagonyás KülsőEgri Káptalan 17 704 93 539 Galagonyás KözépEgri Káptalan 72 1198 Galagonyás BelsőEgri Káptalan 4 408 11 758 138 1418 Tihamér Egri Káptalan 5 1355 181 1167 Álmagyar AlsóEgri Káptalan 13 1231 51 1250 10 331 198 4 Álmagyar KözépEgri Káptalan 21 1435 13 631 159 431 Álmagyar FelsőEgri Káptalan 4 419 28 944 21 977 95 783 Maklány Egri Káptalan 9 1293 79 1178 Nyúzó-Bérc Egri Káptalan 78 795 Összesen: 220 785 303 761 60 757 21 977 3993 145 c) A szőlőterületek osztályozása A rendelkezésünkre álló összeírásanyag lehetővé teszi, hogy a város határában, a promontóriumokon lévő szőlőbirtok-parcellák minőségét megvizsgáljuk, azt osztályozzuk. Az első értékelés, mely a szőlőterületeket minőségük szerint osztályozta, a Rákóczi-szabadságharc alatt készült II. Rákóczi Ferenc fejedelem rendeletére 1707ben, majd ezt finomítva 1708-ban. Sajnos, ebben az összeírásban Eger neve nem található. A szabadságharc után az újjászervezett királyi adminisztráció is minőségi értékelést készített az ország valamennyi szőlőterületéről. Ez az 1720-ban összeállított kimutatás három osztályba sorolta a különböző megyék és városok szőlőit. Elsőosztályúnak nyilvánította Zemplén megye szőlőterületének kétharmadát, (ti. Hegyalját) és a soproni borvidék felét - ideértve Kőszeg városát is -, továbbá Borsod megye, valamint Buda és Szentgyörgy (Pozsony vármegye) környéki szőlők egyharmadát. Ezen osztályozás szerint Heves vármegye, valamint Eger város szőlőterületeit teljes egészében másodosztályúnak értékelték. 91 N. KISS I., 1973. 388. 99
