Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Adatok a Bükk hegység üveghutáinak történetéhez (XVIII-XIX. század) • 31

Nagyvisnyó Az 1782-85-ben felvett első katonai térképen, valamint Borsod vármegye katonai leírásában még nem leljük üvegkészítő műhely nyomát a településen. 1786-ban Korabinsky lexikonában említi a Borsod megyei Csemely területén működött üveghutát.

33 A csernelyi hutát feltünteti 1796-ban Vályi András is.

34 Ez azért érdekes, mert a magyarországi üveghutákkal foglalkozó irodalomban ez a két adat utal a Csernelyben levő hutára. Az a tény, hogy kétszer említik, az inkább azzal magyarázható, hogy Vályi András felhasználta művéhez Korabinsky lexikonát, ahol feltételezésem szerint a téves adat először felbukkant. A csernelyi hutára utaló közlés csak úgy értelmezhető, ha azt Nagyvisnyóra vonatkoztatjuk. A két településnek volt kapcsolata egymással. Az egri érseki sematizmusokban az akkori Visnyó katolikus lakosai a Csernelyben lévő plébánia filiáját alkották. íly módon - közvetve - a legkorábbi történelmi adat a Visnyó határában létező hutára 1786-ból származik. A primer források sorában a visnyói üveghuta létezésére utaló első szilárd adatunk 1792. augusztus 14-én keletkezett. E napon keresztelték meg István Mátyás és Boszós Anna István nevű fiát Bélapátfalván, s a nevezett személyek,, ex fabrica vitraria Visnyaemis "-bői származtak.

35 1795 körül a visnyói határban Máriássy István uradalmában működött a fent említett üveghuta, amelyet 200 váltóforintért bérelt a hutás. Az üveghutában fehér és zöld színű üveget, ablakkarikát, ablaktáblát, palackot, üveglopót, poharakat készített kézművesipari eljárással a hutás. Az árut a környező vármegyékben adatta el embereivel. Évente mintegy 700 forintot forgalmazott. A jövedelemnek a harmadrésze „ az üveget dolgozó mesterlegényeké " lett. A bérlő tiszta nyeresége a levonások után 300 forint volt.

36 Ennek az üveghutának a XVIII. század végi létezéséről tudósít Vályi András is.

37 Egy XVIII. század végén készült térképen a Máriássy-féle huta a Sövénykút körül helyezkedett el, és 13 kőépülete volt. A térkép szerint Szilvásról gyalogút vezetett a hutába, ezért úgy tűnik, hogy a Máriássy-féle üveghuta munkásai Szilvásváradról jártak vagy járhattak át, illetve ezen az úton lehetett megközelíteni az erdei üvegkészítő műhelyt.

38 Visnyó 1860 körüli térképén az egykori huta helyét a Hutarét határnév jelzi.

39 1810-ben még bizonyosan működött ez az üveghuta, mert a csernelyi plébános azt kérte az érsektől, hogy miután a hozzá tartozó szil vasi filia területén vashámor, Nagyvisnyón pedig üveghuta alakult, s ezekben kb. 60 szlovák és 20 német anyanyelvű munkás dolgozik, e nyelveken értő káplánt rendeljenek melléje.

40 33 KORABINSKY J. M., 1786. 95. 34 VÁLYI A., 1796.1.410. 35 Bélapátfalvi Plébánia. Keresztelés! anyakönyvek. 1792. augusztus 14-i bejegyzés. 36 MÉRLTGy., 1951. 116. 37 VÁLYI A., 1799. III. 640. 38 BAZ. ML. Térképtár T. 67. Bükk hegység Dédes és Szilvásvárad közti része. Szerző nélküli, XVIII. század végén készült. A Sövénykút név helyett a mai térképeken Hármaskút elnevezés szerepel. 39 BAZ. ML. Térképtár. U. 734. Visnyó helység térképe. - 1860 körül készült. 40 SOÓS I., 1985. 200. 36