Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Adatok a Bükk hegység üveghutáinak történetéhez (XVIII-XIX. század) • 31

1817-1818-ban már két visnyói huta működéséről tudunk. Az egyik Máriássy István örököseinek, a másik Szepessy Józsefnek a tulajdonában volt, s mindkét üvegcsűrben zöld üveget készítettek.

41 A visnyói üveghuta, illetve üveghuták további működésére találni adatokat 1821-ből,

42 de szerepelteti a visnyói hutát 1837-ben

43 és 1847-ben Fényes Elek is.

44 A későbbi források már csak mint megszűnt hutákat említik őket. Az 1864. május 21-én készült jelentésben, amely Pesthy Frigyes helynévgyűjteménye számára íródott, megjelölték mind a két egykori üveghuta helyét. A régebbi alapítású visnyói hutáról ezt írták: „... [a Fodorkút] mellette nyúlik el szinte a Bikkségben de lapossan fekvő Ó huta réttye, mely ennek előtte 100 évekkel még nagy bikkes erdő volt, de ottan is üveg huta keletkezvén áfákat megemésztette, jelenleg kaszállóvá tette... "

45 A később létesült üvegcsűrről ezt írták: „...jönn utánna az úgy nevezett Csurgó melly hajdan nagy erdőség volt, de 30 évekig üveg huta lévén ottan, a fák el pusztítattak, s jelenleg az Uraság által, mint kaszálló használtatik. " Az elpusztult régebbi huta emlékét a térképeken fennmaradt határnevek is elénk idézik. Az 1871. évi kataszteri térképen Ó huta réttye helyett csak Hutarét olvasható, míg az 1891. évi kataszteri mappán már Hutabérc volt a neve.

46 A jelenkori földrajzi nevek közt ugyanez a határrész Kis-Huta rét nevet kapott.

47 A Hutabércen alapított huta ismert a szakirodalomból.

48 Viszont azonosítására eddig nem került sor. Nehezítette ezt a terület földrajzi nevének többszöri változása, viszont szerencsénkre a névváltozásokat a térképek különböző időszakban nyomon követhetően rögzítették. A térképi azonosítással egyértelműen kiderül, hogy a Hutabérc nevű határrészen állt és működött a visnyói huták közül a Máriássy-féle üveghuta. A Csurgó határnéven jelölt területen létesült huta helyét az 1871. évi kataszteri térképen Csorgó név jelzi, amely az 1891. évi kataszteri térképen olvasható Csurgó kút-tdX azonos.

49 A jelenkori helynévanyagban Csurgó helynév lakott helyet takar, s erdészház van a területén. Napjaink helynévanyagában a visnyói huták emlékét idézik a Kőtörő-malom és a Faktor-rét határnevek.

50 Az egri érseki sematizmusokban - 1806-1849 között - talált adatok alapján táblázatba rendeztem a visnyói huták népességének számait. A sematizmus köteteiben időről időre feltüntették a különböző vallási felekezetekhez tartozó külterületen lakó népesség számát a külterület pontos megnevezésével. A sematizmusból kiderül, hogy az Officina Vitraria Antiqua (vagyis a régi üvegkészítő műhely) azonos a 41 MÉREIGy., 1951. 119. 42 HML. XXXI-1/4/3. tétel. Kolacskovszky Lajos hagyatéka. Heves megye ipartelepei a XVIII-XIX. században. 43 FÉNYES E., 1837. III. 90. 44 FÉNYESE., 1847.1.85. 45 FODOR F., 1930. 7. 46 FODOR F., 1930. 9-10. 47 Heves megye földrajzi nevei, 1970.

1. 15-20. 48 VERES L., 1978.30. 49 FODOR F. 1930. 9-10. 50 Heves megye földrajzi nevei. 1970.

1. 15-20. 37