Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Adatok a Bükk hegység üveghutáinak történetéhez (XVIII-XIX. század) • 31
kutatás igazolt már ilyet, éppen Diósjenön, ahol a Nagy Gál réten feltárt huta környékét a népnyelv ma is „ Üveghuta kútja " néven emlegeti. Ehhez azt is tudni kell, hogy az itt felszínre került leletek egy a XIII. századtól a XV. századig folyamatosan üzemelő huta létét bizonyították, ahol a hutamunkások ilyen hosszú idejű helybenélésének is megmaradtak a tárgyi emlékei. 29 Az egy más kérdés, hogy a Börzsöny hivatalos földrajzi névtára nem tartja számon ezt a határnevet, amely egy középkori huta emlékét őrzi. Ma még nem ismert, hol lehetett a diósgyőri határban, illetve a vár közelében ez a bizonyos középkori huta, egyelőre találgatni lehet. A diósgyőri hutát a vár közelében kell keresnünk - víz közelében. A völgyben ott folyik a Szinva patak, valamint egykor bővizűbb melegforrások is találhatók (ma Szent György néven ismertek). Ezek együttesen kedvező feltételül szolgáltak egy korai üveghuta építéséhez. Megay Géza két világháború közti gyűjtése során idősebb adatközlőktől hallotta, hogy Diósgyőr határában a Blanka völgyben volt az ún. Ócskahuta? 0 Talán ezzel lenne azonos, ma még nem tudjuk. E korai diósgyőri üvegkészítő műhely helye egyelőre ismeretlen, viszont a létezését tárgyak sora igazolja. 31 E leletek egy része alapján feltételezhető, hogy nemcsak öblösüvegeket készítettek Diósgyőr környékén, hanem táblaüvegeket is. Végezetül a szerző a Mátra hegység területén létezett üveghutára vonatkozó gyűjtése során tapasztalta, hogy a korai huták a középkorban és az újkorban is nem a hegyvidék elzárt belsejében szórtan keletkeztek, hanem a hegység szélein, ahol a patakvölgyek mentén települtek mind feljebb, s a még lakatlan erdőkben gazdag hegyvidékre terjeszkedtek tovább. Ennek a nyomai tapasztalhatók a mai Borsod megye területén létesült erdei üvegcsűröknél is, s ez okozta - meg az erdőterület kipusztulása - a huták 30-40 évenkénti új helyre költözését a gyáripari korszak előtt. 32 Az előbb felsorolt adatok alapján leszögezhető, a Bükk hegység területén a XVIII. századtól kibontakozó erdei üveggyártás egyáltalán nem előzmények nélküli. Minden valószínűség szerint létezni kellett a mai Diósgyőrben vagy közelében egy, a XV—XVI. században folyamatosan működő üvegcsűrnek, amely a királyi-királynéi vár ellátására létesült. Viszont mindaddig, amíg akár hiteles történeti adat vagy régészeti bizonyíték alapján középkori huta nyomára nem bukkannak a kutatók, a diósgyőri üveghuta léte csak hipotetikusnak tekinthető. A Bükk hegység területén létezett üveghuták közül az eddig megjelent tanulmányokban nem, vagy ritkán említik az egykoron Borsod megyéhez tartozó Nagyvisnyó és Szilvásvárad határában működött erdei üvegkészítő műhelyeket. A következőkben az ezekre vonatkozó, elszórt történeti utalásokból egybegyűjtött adatokat ismertetem. 29 H.GYÜRKYK., 1991.61. 30 MEGAY Géza feljegyzései. HOM. HA. 69.5.77. 31 VERES László múzeumigazgató szíves közlése, 1994. május 13. 32 A hutáknak ezt a 30-40 évi folyamatos működését Veres László is kiemelte. - VERES L., 1991.47. 35
