Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Adatok a Bükk hegység üveghutáinak történetéhez (XVIII-XIX. század) • 31

vár feltárását. A vár a tatárjárás után, feltehetően 1316-19 között épült, kezdetben országos méltóságok birtokában volt, de igen hamar - 1325 körül - királyi tulajdonba került, és a fénykorát az Anjou királyaink idején élte. Nagy Lajos halála után a királynék birtoka lett. Az ásatás során rendkívül sok üveglelet került napvilágra.

23 A leletek kétségtelenül a magyarországi üveggyártás termékei, és a XV. századnál korábbi darab nincs közöttük. E tárgyak közt kettős-kónikus palackocska, kancsó-, kotyogósüveg-, serleg-, tányértöredék (kék üvegből) stb. került elő. H. Gyürky Katalin, az országos leletanyag vizsgálata alapján szerzett tapasztalataira támaszkodva úgy ítéli meg, hogy itt Diósgyőrben vagy a környékén a XV. század második felétől működött egy műhely, amely még a XVI. században is folytatta munkáját, hogy meddig, azt nem tudjuk megállapítani.

24 A diósgyőri várásatásnál előkerült néhány olyan üvegtárgy - ezek az ún. Kutrolf-töredékek -, amelyek előfordulására Veres László adott megbízható választ. Szerinte a teplicei

25 üveghutából származó korai üvegek Diósgyőrbe kerülése azzal magyarázható, hogy Mária királyné többször megfordult a várban, s bizonyára titkára, Krabath György tulajdonában lévő teplicei üveghutában készültek e ritka tárgyak.

26 Ezzel összefüggésben felötlik a gondolat, hogy Mária királyné idejében létesült a diósgyőri huta. Talán nem elképzelhetetlen, hogy a történelmi Magyarország legrégibb üveghutájaként ismert teplicei hutából kerültek ki a diósgyőri huta munkásai. Esetleg épp ez lehet a magyarázata, hogy a diósgyőri műhelyben készült, s ásatásból ismert üvegtermékek miért térhetnek el más magyarországi üvegkészítő műhelyek termékeitől. E különbözőségre H. Gyürky Katalin is felfigyelt.

27 E korai üveggyártás emlékét a népi emlékezet is megőrizte. Pesthy Frigyes helynévgyűjtő kérdőívére - 1864. május 7-én - az óhutaiak ezt írták: „Hajdanában Márkus völgy név alatt volt azután üveg Gyár alakíttatott, s tartott körül s belől 300 esztendeig, el pusztulása után helységgé alakult. "

28 Természetesen a legújabb kutatások a Márkus völgyben keletkezett hutát Óhutával azonosítják, de ez nem zárja ki, hogy korábban nem keletkezhetett volna e területen erdei üvegkészítő műhely. Viszont, hogy 300 esztendősnek tartja számon az emlékezet, mindenképpen elgondolkodtató. Sokszor a népi emlékezetet - Anonymus szavaival - „a regősök csacska énekeként" minősítik. Mégis pont a régészeti módszerrel kezdeményezett üveghuta23 Ezek az üvegtárgyak a jelenlegi kiállítási módjuk miatt szinte vizsgálhatatlanok, mégis érdemes lenne ezt elvégezni ipartörténésznek, gyártástechnológusnak és másoknak. 24 H. GYÜRKY K., 1991. 59-60. 25 Teplice Bars megyei település a történelmi Magyarországon. Neve többször változott az idők során, hívták Szklenonak vagy Szklenófürdőnek, de Glashütte néven is szerepelt. Ez utóbbi elnevezések a középkori üveggyártásnak szlovák, illetve német nyelvű emlékei. Az 1913-as helységnévtárban Túrócznémeti volt a neve. Ma Szklené Teplice a hivatalos szlovák elnevezése. A Teplice név szlovákul fürdőt jelent, ez volt a magyar neve is, melyet híres fürdőjéről kapott, s az elnevezés szintén középkori eredetű. Nem azonos a csehországi fürdővárossal, mely szintén Teplice név alatt szerepel, viszont az Érchegység tövében található. GYALAYM., 1989. 799. 26 VERES L., 1982. 35-42. 27 H. GYÜRKY K., 1991. 60. 28 PESTHY F., 1988.249. 34