Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5

* * * A XVIII. századi úthálózat a XIV-XVI. századi állapottal összevetve módosulásokat mutat. A Pestről kiinduló, Kassa felé vezető, nemzetközi összekötetést is biztosító út nyomvonala északabbra helyeződött.

146 A postaút a XVIII. század végén már nem érintette Verpelétet, Kápolnára került a postaállomás és így Kápolna alsóbbrendű forgalmi csomóponttá vált. Innen új nyomvonalon halad az út Eger felé, melynek Kerecsend-Eger közötti szakasza kövezett műút.

147 Egerből Ostoros-Mezőkövesd érintésével vezetett tovább az országút. Egertől délre megszűnt az Egrivölgy főút minősítése. Megváltozott a hegyvidéki területen átvezető utak iránya is. A Mátrában Parád-Sirok irányába vezet főút. A Pétervására-Eger közötti főútvonal is módosult úgy, hogy a megye északi településeit érintve lehetett eljutni főútvonalon Egerbe. A megyei utak vonalvezetése mellett útfunkció- és útminősítés-változás is történt a XVIII. század végére. A Szurdokpüspöki-Pata-Gyöngyös, a GyöngyösLengyend, az Eger-Maklár-Szihalom a Hatvan-Adács-Nagyút közötti szakaszok alsóbbrendű utakká váltak. A megye déli, síksági részein Hatvanból továbbra is kiágazott főút, de délebbi helységeket érintett, mint a XIV-XVI. században (Györk, Adács helyett Csányt). Eltolódás történt a Poroszlóra irányuló főútvonalak nyomvonalában is. A változást a poroszlói rév szerepének megerősödése, ezzel együtt az abádi rév szerepének csökkenése, illetve az Eger-Maklár-Szihalom közötti út országút szerepének elvesztése, Szikszópuszta alsóbbrendű forgalmi csomópont szerepének megnövekedése eredményezhette. Összességében elmondhatjuk, hogy az országutak nem minden racionalitás nélkül hálózták be a megyét. Az utak elhelyezkedése, iránya jelez bizonyos tervszerűséget. A közlekedési lehetőségeket elsősorban a természetföldrajzi tényezők (pl. vízmentes hegyláb) határozzák meg. Ott, ahol a természetföldrajzi adottságok szükségessé teszik, van rá példa a XVIII. század második felében, hogy a biztonságos közlekedés céljából utat építenek, hidat vernek, mocsaras területen feltöltéssel új útvonalat alakítanak ki. Ezen túlmenően vármegyei vagy királyi rendeletek nyomán, vagy a kényszerszülte viszonyok miatt folyamatosan gondoskodni kellett volna a főbb útvonalak járhatóságáról, ennek viszont a megyék nem tettek eleget.

148 Heves megye területén a közlekedésre a legalkalmasabb völgyek (Zagyva-, Tárna-, Laskó-, Eger-patak) egyben kijelölték a fő forgalmi irányokat. A XVIII. század végén két postaút haladt át a megyén nyugat-keleti irányban a hegyek alján és erre merőlegesen az ország déli területei felé, s ezek összekötötték a megye legfontosabb igazgatá146 Vő. GYÖRFFY Gy., 1987. Heves megye a XIV. század elejéig. Térképmelléklet. A XIV. században az átmenő út Hatvan-Szekeres-Györk-Adács-Nagyút-Kompolt-Szikszó-Szihalom vonalon haladt. A nyugat-keleti főútvonal Adácsnál leágazott Heves felé, ez az útszakasz hadiút volt. - GYÖRFFY Gy., 1987. 56. 147 Vö. Kéziratos és nyomtatott térképek a Heves Megyei Levéltárban. Érs. 4. 148 CSÍKVÁRY J., 1882. I. 17. - A probléma nemcsak magyarországi, a XVIII. századi Angliában fegyverrel kényszerítették a katonaságot az utak rendbehozatalára. 21