Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5
si, kereskedelmi, egyházi központjait. A postaút megyei szakaszain négy postaállomás volt. A közönséges kocsiutak az országutakat kötik össze. A nagyszámú mezei és erdei út az apróbb települések közötti un. helyközi összeköttetést biztosítja. Ez az úthálózat ott ritkább, ahol a természeti viszonyok akadályozzák a szomszéd település több úton való megközelíthetőségét. Néhány példával szeretném érzékeltetni, hogy a XVIII. században Heves megyében az utazónak milyen nehézségekkel kellett szembenéznie. A tiszafüredi révnél esetleg 24 órát is kellett várni az átkelésre a várakozók hosszú sora miatt. 149 Nagyobb esőzések után a Hatvan és Csány közötti, mindössze 15 km-es távolság megtétele három napba tellett. 150 Szihalmon gyakran egy hétig kellett időzni jobb útviszonyokra várva. Miután ismerjük a korszak útjainak kiépítettségét, megállapítható, hogy a Heves megyei útviszonyok attól lényegesen nem térnek el. A megyében egyetlen olyan útszakasz található Kerecsend és Eger között, amely kőből épült műút. E szakasz hossza kb. 15 km volt. Az országutak fenntartásáról igyekeztek gondoskodni. Ez nem jelentett állandó, rendszeres útjavítást, inkább alkalmi toldozást-foldozást. Ha e gy _e gy szakasz járhatatlanná vált, feltöltötték földdel, esetleg kővel a gödröket, sőt használtak szükség szerint gallyat vagy gyékényt is. A leggondozottabb utak az országutak voltak. 151 Az adott kor forgalma már fokozottabb gondoskodást igényelt volna, főként a fejlesztés, építés terén. Magyarországon az 179l-es országgyűlés küldöttséget állított fel az úthálózat megtervezésére. A küldöttség javaslatát be is mutatta az országgyűlésnek, de útépítésekre intézkedés nem történt. Ugyanekkor például Franciaországban 1775-ben Trésaquet, a limogesi országos kerület főmérnöke a műutak építésének gazdaságosságával és a rendszeres útfenntartás szervezésével foglalkozott. 152 Ma is áll James Watt megállapítása, miszerint „valamely ország úthálózati térképe, jólétének bizonysága. " A rendszeres útépítésnek és karbantartásnak csak 1867 után teremtették meg az intézményi és pénzügyi feltételeit. Erre viszont csak azután került sor, amikor azt az ország modernizációja már halaszthatatlan feladattá tette. Heves megye területén a XVIII. század végén érzékelhető úthálózati változásokat a védelmi, igazgatási, egyházi központok áthelyeződése (Pata, Benevár, Sirok, Szarvaskő, Kompolt, Heves) okozta, valamint gazdasági tényezők (pl. Poroszló árutovábbító szerepének növekedése). Az I. katonai felmérés Heves megyei szelvényeinek a rekonstrukciója, amelyet 1987-ben elkezdtem, nagyban elősegítette, hogy a megye XVIII. század végi közlekedésföldrajzi viszonyait röviden felvázolhassam. 153 Bár a felhasznált források el149 ANTALFFY Gy., 1975. 343. 150 ANTALFFY Gy., 1975. 337. 151 EPERJESSY K., 1961. 532. 152 Kálmán István szíves közlése. 153 Az I. katonai felvétel térképlapjai rekonstrukciójának a lényege, hogy a 1:28 800-as méretarányról 1:25 000-re transzponált szelvénylapokat átszerkesztjük, miközben minden elmérési vagy rajzolási hibát korrigálunk. A javítások, korrekciók mindegyikét feljegyzésekben dokumentáljuk. Az átszerkesztett térképeket áttetsző asztralon-lapokra készítjük, így az egy 22
