Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5

dul. Az országleírás ezt az utat igen jó minőségűnek nevezi. 137 Az országút Szent­domonkos előtt Bocs (Egerbocs) község felé kanyarodik. Az út használható és jó, 138 rövid szakaszon a Laskó-patak völgyében halad. Ezután nem a mai vonalakat követik a XVIII. század végén az Eger felé menő utak, sem a Villó-, sem Eger-patak völgyét, sem a Laskó-völgyet nem használja fel az út, hanem átvág a hegyen Eger irányába. 139 Ennek az oka az lehet, hogy az említett völgyekben csak könnyű jármű­vel lehet közlekedni, 140 tehát úgy tűnik, hogy szállításra, a terep adta nehézségek el­lenére is, még mindig alkalmasabb a kevéssé vizenyős hegyi utakat választani. Az I. katonai felvétel ezt az utat a közönséges kocsiút jelzésével jelöli. Ez esetben ismét eltér a térkép és az országleírás adata. Nagyvisnyó irányából fut le Egerbe a megye északkeleti területeit átszelő, egy­ben utolsó keresztező országút. Az út az I. katonai felvételen Egertől Felnémetig egyértelműen országút jelölést kap. Az országleírás az utat kiépítettnek nevezte, viszont az út valójában csak feltöltött volt, ami esős időben mélyen kijáródott, de nehéz járművek közlekedését nem akadályozta. 141 A Felnémet és Apátfalva (Bél­apátfalva) közötti utat az I. katonai felvétel a mezei és erdei utak folytonos vonalával jelöli. 142 Az út a Szilvásvárad-Nagyvisnyó szakaszon újra országút jelzést kap az I. katonai felvételen. A helyzet hasonló a már elemzett Pétervására-Aldebrő közötti, általunk országútnak jelzett út problémájához. A Felnémet-Apátfalva közötti sza­kaszt országútként jelöltük összefoglaló térképünkön. Itt csak az a feltevés engedte meg a kiegészítést, hogy a megyét a Sajó völgyével, illetve Rozsnyóval a legrövi­debben csak ez az út kötötte össze. Az út Apátfalva felé a hegyen keresztül vág át; az Eger patak völgye ekkor még alkalmatlan a nagyobb volumenű forgalomra. Az út Mónosbéltől Apátfal vára jó, 143 innentől Szilvásra (Szilvásvárad) rossz. A Visnyón (Nagyvisnyó) átmenő utak jó állapotban vannak. 144 Az elemzett, Egerbe összefutó két országút (Pétervására és Nagyvisnyó felől) a postaországútba torkollik. A közép­kor jól ismert főútvonala Egertől délre, az Eger-patak mentén Maklár érintésével a XVIII. század végén már kiesik az országút forgalmából. 145 A megye egyéb útjaira is figyelve megállapítható, hogy a közönséges kocsiutak száma kevés. Ezek mindegyike országutak közötti területeket kapcsol össze (több esetben a megelőző századokban országút minősítésűek voltak). A mezei és erdei utak sűrűn hálózzák be a megyét, mind a síksági, mind a hegyvidéki részeken, kivé­ve a megye délkeleti részét, ahol a Tisza árterületén 30-40 km-es szélességű terület szárazföldi közlekedésre egész évben nem alkalmas. 137 Uo.21. 138 Uo. 44. 139 Közülük az Eger-patak völgyén Szarvaskő-Eger felé haladó utat Pyrker érsek csináltatta meg 1839-1846 közt. - SUGÁR L, 1987. 135-136. Bár volt példa Szarvaskő és Eger között a várakat összekötő útjavítására 1493-95 között is. - KEREZSY J., 1910. 73. 140 Heves megye országleírása. 46-48. 141 Borsod vármegye katonai leírása. 17. 142 I. katonai felvétel XIX. 13-14. szelvény. 143 Borsod vármegye katonai leírása. 16. 144 Uo. 15. 145 SOÓSL, 1975. 351. 20

Next

/
Thumbnails
Contents